A magyar operaélet történetének legfontosabb karmestereiről az utóbbi években sorban emlékezett meg a Magyar Állami Operaház. Solti György, Reiner Frigyes és Fricsay Ferenc után a 2015-ös esztendő végén a hihetetlen tehetségű Sergio Failoni születésének 125. évfordulóját ünnepli az intézmény. A tiszteletbeli magyarként számon tartott karmester elsősorban az olasz és a német operarepertoár kivételesen mély tolmácsolásával, valamint új magyar művek népszerűsítésével szerzett elévülhetetlen érdemeket Magyarországon ? szerepe elvitathatatlan és jelentős a két háború közti budapesti operaélet zenei nívójának magasra futtatásában, az egyik aranykor kiépítésében.
Szülővárosában, Veronában csellistának tanult, majd a milánói konzervatóriumban töltött évek alatt ? részben példaképe, mestere, Arturo Toscanini hatására ? érdeklődése mindinkább a vezénylés felé fordult. Karmesterként 1921-ben debütált a milánói Teatro Carcanóban. Itáliai főhadiszállásáról, a genovai Teatro Carlo Felicéből aztán egyre többször hívták külföldi vendégfellépésekre; eljutott Londonba, Madridba, Santiago de Chilébe.
1928-tól két évtizeden át tevékenykedett az Operaházban; karmesteri gyakorlatának és tekintélyének köszönhetően világszínvonalra emelte az Operaház előadásait. 1932. április 24-én a Székely fonó ősbemutatóját dirigálta, a következő év januárjában pedig a milánói Scalában Kodály daljátékát. Nevéhez fűződik A kékszakállú herceg várának 1936-os diadalmas felújítása, betanításával került színre Respighi A láng című operája és a kortárs, olasz szerző posztumusz műve, a Lucrezia; s ugyancsak Failoni szorgalmazta a hiányos budapesti Verdi-repertoár bővítését is, emellett gyakran koncertezett a Budapesti Filharmóniai Társasággal. A II. világháború utáni szomorú bódulatban életében először engedett a világkarrier csábításának; New Yorkba ment, de mindig készen állt a választott hazájába való visszatérésre. Akkor is Budapesten volt, amikor 1948-ban, Beethoven IX. szimfóniájának próbája közben rosszul lett.
Elkötelezett humanistaként ?papi tevékenységként? értelmezte hivatását. Alázattal, olthatatlan lelkesedéssel, fegyelmezetten és fegyelmet követelve szolgálta a zenei géniuszokat. Frappáns elemzésein túl szókimondó, szellemes jegyzeteiben azt sem rejtette véka alá, hogy mit gondol a szeszélyes tenoristákról vagy épp a sznob, tudálékos színházlátogatókról.
A december 22-i hangverseny napján az Operaház Vörös Szalonjában emlékkiállítás nyílik a születési évforduló és a művész tiszteletére, az Erkel Színház nagyszabású hangversenyén pedig a jelen operaénekes nemzedék jeles képviselői lépnek színpadra. Fodor Beatrix, Kolonits Klára és Németh Judit, valamint Kovácsházi István és Szegedi Csaba többek közt Leoncavallo, Puccini, Mozart, Donizetti, Verdi és Wagner operáiból ad elő részleteket.
Az est karmestere mellett egy olasz énekes, Francesco Demuro is színpadra lép. A szardíniai művész 2007-ben Pármában debütált, s rögtön ezután számtalan külföldi meghívást kapott. Fellépett Hong Kongban, Drezdában és Pekingben, Athénban, Párizsban és Frankfurtban, Berlinben és Valenciában, Chilében, majd Seattle-ben, Veronában, Londonban. A londoni Royal Opera House után San Franciscóban, majd a milánói Scalában és Tokióban mutatkozott be. A 2014/2015-ös szezonban többek között a New York-i Metropolitanben, a velencei La Fenicében, a madridi Teatro Realban és a barcelonai Liceuban lépett fel.
Az est dirigense, Giacomo Sagripanti ugyancsak világjáró művész, generációja legizgalmasabb karmestereként tartják számon. Karrierje szülőhazájában és Németországban indult, ezután világszerte a legnagyobb operaszínházak vendége volt, fellépett többek között Drezdában, Velencében, Zürichben, a moszkvai Bolsojban, a párizsi Operában, Sevillában és Valenciában, emellett jelentős fesztiválok vendége (Rossini Operafesztivál, Veronai Aréna).
Sergio Failoniról az Opera a magyar kultúra napjára könyvet jelentet meg, A magyar Failoni címmel. A december 22-i ünnepi hangverseny este fél nyolckor kezdődik.
