A zsinagóga szó görög eredetű héber-arameus kifejezés, gyülekezési helyet jelent. Az ókorban istentiszteleti és tanítási funkciói voltak, ma zsidó templomot értenek alatta.
Míg Pest városában 1787-ben még csak 14 megtűrt zsidó élt - zömmel az Orczy bárók Király utcai bérházában -, egy 1833-as összeírás már 1346 családot említ, s a szám a pénzügyek és a kereskedelem fellendülésével gyorsan emelkedett. A Pesti Izraelita Hitközség már az 1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését - korábban csak az Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek. 1841-ben megszerezték a Síp utcai telket, majd a Dohány utcáig nyúló rész is a birtokukba került. A tervpályázatot, melyen Hild József és Feszl Frigyes is indult, Ludwig Förster bécsi építész nyerte meg mór stílusú tervével, és ő is vezette az építkezést 1854 és 1859 között. A minta a szintén Förster tervezte bécsi tempelgassei zsinagóga volt, ám a pesti templom amannál jobban kifejezi a polgári igényeket.
Itt jelenik meg először torony magyarországi zsinagógán - korábban nemcsak nem lehetett ilyet építeni, de a zsinagógák maximális magasságát is szabályozták. A hagymasisakkal fedett, 43,61 m magas tornyok közti, ráccsal elválasztott, nyitott tér átmenetet alkot a belső udvar felé, mely kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák intim enteriőrjét idézi. A vörös téglahomlokzatot kerek rózsaablak díszíti, a főbejárat feletti héber felirat Tóra-idézet: "Készítsenek nékem szentélyt, hogy lakjam közepettük." (Mózes II. 25:8.)
 |
Az épület külső mérete 26,80 x 79,95 méter, belső templomtere 24,59 x 37,38 méter. A Dohány utcai templom ma Európa legnagyobb működő zsinagógája, 1492 férfi üléssel a földszinten és 1472 nőivel az emeleten. Itt hasonult először a zsinagóga a keresztény templomok térformálásához: a hosszanti teret a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra.
A főhajó 12 méter fesztávolságú, öntöttvas ívek hidalják át, akárcsak a mellékhajókat. A falfestés és mennyezeti díszítés, a lámpák és falikarok kiképzése Feszl Frigyes műve. A tórafülkét a fölötte kialakított kórussal - amelyek szentélyszerűen hatnak - szintén ő tervezte. Keresztény hatást tükröz az oldalszószék is. A tér nagy mérete miatt is eltér a hagyományos formáktól, a tényleges liturgiai tér távol került a közösség tagjaitól, s ezzel csökkent a részvétel személyessége.
