Az 1990-es szabad választások után május 22-23-án tartott kormányalakító ülést a parlament. Az országgyűlés elfogadta a kijelölt miniszterelnök, Antall József által beterjesztett kormányprogramot, mely legfőbb feladatának az infláció csökkentését, a külföldi eladósodás megállítását jelölte meg. A kormány elnökét a legerősebb párt, az MDF adta, tagjai: nyolc MDF-es, négy FKGP-s, egy KDNP-s és három független. A magyarországi demokratikus átmenet egyik kulcskérdése a múlthoz való viszony. A magyar demokratikus átalakulás legnagyobb hatású szimbolikus aktusa Nagy Imre és társai 1989. június 16-i újratemetése.
Rainer M. János, az 56-os Intézet igazgatójának tanulmánya
A rendszerváltás utáni hiányos és esetleges jogi helyzetben az Alkotmánybíróság valóban elment a lehetőségei végső határáig. "A jogállam kiépítésében ez volt a legrövidebb és a legjobb út, vállalom érte a felelősséget."
Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke
"A rendszerváltás politikailag azt jelentette, hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép, gazdaságilag pedig azt, hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság, a kapitalizmus. Kérdés, hogy mi maradt e minimum teljesülése után. Származnak-e még a rendszerváltásból következő feladatok a szociáldemokrata politikára, vagy a kormánynak immár csak az új rendszerből adódó konfliktusok megoldásán kell gondolkoznia?"
Bozóki András kulturális miniszter 2003-ban politológusként értékelte a rendszerváltást
"Az eltelt másfél évtized jelentősen átalakította a hatalomgyakorlás mechanizmusát, megváltozott a politikai akaratképzés és döntéshozatal jellege."
Debreczeni József a magyar demokrácia természetéről
A diktatórikus, kizsákmányoló szocializmus lebontását és a pluralista demokrácia megteremtését 1987 és 1990 között Magyarországon egyfajta sajátos "magyar útnak" tekinthetjük. A forradalmi jelentőségű változások békésen, rendezetten, tárgyalásos formában, az ország kormányozhatóságát és a központi hatalom kormányzóképességét megőrizve, alkotmányos-jogi keretek között zajlottak le.
Bihari Mihály előadása az alkotmányos rendszerváltásról
"A pártállami diktatúra egyetlen puskalövés nélkül adta át a helyét az alkotmányos demokráciának. Az új rend alaptörvényeit a régi parlament szavazta meg, a hatályos jogalkotási szabályok szerint. Egy világ süllyedt el, új világ keletkezett. A rendszerváltás, horderejét tekintve, semmiben nem maradt el a történelem nagy forradalmaitól."
