Ebből az alkalomból kiállítás nyílik az egyesület kevésbé ismert iratanyagából.

Fennállásának 160. évfordulóját és a magyar tudomány napját ünnepli konferenciasorozattal az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME).

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002 óta szervezi meg A Magyar Tudomány
Napja Erdélyben című fórumát, amit az idén pénteken és szombaton tartanak. Első
nap plenáris előadások lesznek, a második nap az EME hét szakosztálya és
fiókegyesületei tartják meg a saját tudományterületükhöz szabott
konferenciájukat.

Az idei alkalom azért különleges, mert az EME megalakulásának 160.
évfordulóját is ünneplik. Ez a magyar tudományosság ünnepe is, hiszen az
intézmény fennállásának több mint másfél évszázada alatt született eredményeik
nemcsak az erdélyi magyar tudományos örökséget gazdagították, hanem szervesen
hozzájárultak az összmagyar tudományossághoz. A rendezvény fővédnöke a Magyar
Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.

A megnyitón, országos bemutatóként műsorra tűznek egy alkalmi zeneművet, amelyet az EME alapításának hírét üdvözölve, Peter Willek salzburgi zeneszerző ajánlott 1856-ban gróf Mikó Imrének. Több fiatal kutató előadást tart, így Papp Kinga, az EME tudományos kutatója például báró hadadi Wesselényi Kata kéziratos imakönyveiről értekezik.

 A kolozsvári Központi Egyetemi
Könyvtárban kiállítást rendeznek az egyesületnek a könyvtárban őrzött
iratanyagából, a tárlat a nagyközönség, de még a szakmai közönség előtt is
kevéssé ismert kéziratokat és nyomtatványokat tesz közszemlére.

Az egyesületet Erdély magyar tudományos akadémiájaként alapította gróf Mikó Imre 1859-ben. Az akadémia 40 éves kényszerszünet után 1990-ben alakult újra, 2002 óta a Magyar Tudományos Akadémia testvérszervezete.

Nyitókép: az intézmény székhelye, a Rhédey-palota Kolozsváron.