Néhány héttel 76. életének betöltése előtt Moszkvában heveny szívelégtelenség következtében elhunyt Leonyid Brezsnyev államfő és pártvezető. Másnap az SZKP Központi Bizottsága egyhangúlag Jurij Andropovot, a titkosrendőrség volt főnökét választja meg utódjául. November 15-én Brezsnyev földi maradványait a moszkvai Kreml falában helyezik örök nyugalomra, a temetésen számos külföldi állam- és kormányfő vesz részt. Brezsnyev, aki 1906-ban, Ukrajnában, Kameszkoje faluban született, Nyikita Hruscsov leváltása után vette át a főtitkári poszttal a pártnak és a Szovjetunió politikájának a vezetését. Nyikolaj Podgornij 1977-es távozása óta Brezsnyev az államfői posztot is betöltötte. Brezsnyev a szovjet rendszer "pangásának", megújulásra, reformokra képtelenségének volt a szimbóluma. Majdnem 18 évig tartó "uralkodását" két ellentétes külpolitikai tendencia jellemezte: - az ún. Brezsnyev-doktrína, amely szerint a kommunista államok önrendelkezése és szuverenitása korlátozott; ha valamely állam kísérletet tesz arra, hogy letérjen a szocialista államok közösségének a Szovjetunió által kijelölt útjáról, azt szükség esetén akár fegyverrel is megakadályozhatják (1968. VIII. 21., bevonulás Csehszlovákiába); - politikai kiegyezés a Nyugattal elsősorban a szuperhatalom Egyesült Államokkal a nemzetközi enyhülés politikája keretében (1972. V. 26., SALT-I., 1975. VIII. 1., Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmánya).
