?Attól félelmetes egy figura, hogy nem egysíkú: a jegyző például kifelé kedves, szeretik az emberek, otthon, a családjával azonban teljesen más? ? mesélt a filmbéli figurákról Török Ferenc rendező. Hozzátette: a feleség karakteréről ? akit Nagy-Kálózy Eszter formál meg ? szintén ez mondható el, hiszen a külvilág számára erős nőnek tűnik, ám már a film elején kiderül, hogy valójában depressziós, lélekben megnyomorított asszonyról van szó. A karakterének mégis fontos szerep jut, hiszen ő szembesíti férjét, a jegyzőt leginkább azzal, mit tett.
A filmben hallható párbeszédekről a rendező elmondta, hogy ez csendes film, csak azok a dialógusok hangzanak el benne, amelyek feltétlenül szükségesek a megértéshez. ?Én már a forgatás közben vágok: ott tudom, hogy milyen szöveget fogunk használni, és melyik az, amelyik felesleges? ? fűzte hozzá.
Kis kulisszatitokként elárulta, hogy a film fő jeleneténél ? a jegyző áll az ablaknál és a feleségével beszélget múltról, bűnről ? szerettek volna egy flashbacket, vagyis egy visszaemlékezést arra az időszakra, amikor a falubeli zsidókat elkezdték deportálni. Végül azonban kihagyták ezt a jelenetet, mert ? a rendező elmondása szerint ? akkor túl egyértelmű lett volna a jegyző fő bűne. Így azonban homályban maradt, ami sokkal megnyugtatóbb, hiszen a néző maga döntheti el, mi is történhetett.
Szántó T. Gábor, a kötet írója mesélt a kezdetekről, arról, hogyan került Török Ferenc kezébe a novellája, miért nem Hazatérés lett a film címe, illetve, hogy már szinte maga sem tudja felidézni, milyen párbeszédek kerültek a filmbe a novellából, mely dialógusokat hagyták ki, és mennyit írtak hozzá. Hiszen ? mint mondta ? háromféle szövegváltozat születik ilyenkor: az alap irodalmi mű, a forgatókönyv és a film dialógusai. A kötetről összeségében megjegyezte: a történetek idejét tekintve 1945-ben indul és napjainkig tart, ami pedig összeköti az írásokat, az három tényező: a magány, a kiszolgáltatottság és a titok.
Rudolf Péter, a jegyzőt alakító színész megjegyezte: a novellát nem a film miatt, hanem már jóval régebben olvasta, és úgy adták a kezébe, hogy kezdjen vele valamit. ?Akkor még nem gondoltam, hogy ebből nagyjátékfilm lesz egyszer? ? mondta a színész. Rudolf Péter nemcsak mint a film egyik főszereplője volt jelen a beszélgetésen, hanem díjazottként is. Megkapta ugyanis a 2016-os Év Hangja díjat, melyet Kovács András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó elnök-vezérigazgatója adott át a művésznek. Az elismerést közönségszavazatok alapján ítélik oda minden évben egy olyan színművésznek, aki hangoskönyvet készített.
 |
| Rudolf Péter és filmbéli fia, akit Tasnádi Bence alakít Fotó: Szilágyi Lenke |
Az 1945 című fekete-fehér film április 20-ától már látható a mozikban.
A Török Ferenccel, a film rendezőjével készült interjúnk EZEN A LINKEN olvasható.
Szíjjártó Anita
