Erős Kinga Szavakban lobog című, tizenhárom magyar íróval készült interjúkötetének bemutatóján alig lehetett elférni, az Írók Boltja galériája megtelt az érdeklődő közönséggel. A könyv az 1956-os forradalmat hozza testközelbe hitelesen, őszintén, megrendítően.  

A szűk negyven percre szabott, mindvégig izgalmas könyvbemutató elérte a kívánt hatást: a közönség vélhetően több kérdést tett fel az esemény után magában a saját múltjáról és történelemképéről, mint előtte, s a válaszok tisztázásához alighanem jó szolgálatot tesz majd a kötet. Ez a felkészült és a kérdéseit megfelelően feltevő moderátor, Soltész Márton irodalomtörténész érdeme, aki az 1956-ot megélt magyar írók és költők életét és ’56-os élményeit ismertető interjúköteten túl a kor hangulata mellett sem siklott el.

Erős Kinga

A beszélgetés elején a könyv ötletéről esett szó. Kiderült: 2016-ban, a forradalom hatvanadik évfordulóján a néhány éve elhunyt Csontos János író, költő, filmrendező, újságíró vetette fel, hogy legyen egy dokumentumfilm, amely néhány ’56-os magyar író portréját mutatná be. A film el is készült Hazatérők címmel. Később Szentmártoni János író, költő, a Magyar Írószövetség elnökével folytatott beszélgetése során érte Erős Kingát a megdöbbenés, hogy ez idáig nem készült a forradalomban közvetett vagy közvetlen módon részt vett, majd börtönbüntetésre ítélt, emigrációba kényszerült alkotókkal interjúkötet. Ezek után következett a munka.  

„Az írók mindegyike többé-kevésbé az emlékeit hasonlóan mesélte el, számtalan ponton találni egyezést a történetek között” – mondta Erős Kinga. Kitért rá, hogy Nagy Imréről valamennyi szerző egységes álláspontot képvisel, valamint katartikus, az életét meghatározó élményként tekint az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire. Makkai Ádám költőt idézte: „lelki születésnap” nekik ’56.

Makkai Ádám
Fotó: Czimbal Gyula

„A koncepció az volt, hogy egyrészt íróportrékat vázoljunk fel, másrészt az oral history módszereivel dokumentáljunk egy rövid történelmi időszakot. Az interjúkban elhangzó észrevételek, megfigyelések, etikai alapon nyugvó vélemények új kérdéseket vethetnek fel bennünk, sokat alakíthatnak a történelemhez való viszonyunkon” – mondta.

Soltész Márton szerint a hiányérzet az ő nemzedékében is megvan, a könyv pedig megpróbálja kitölteni a hiányt, amit több évtizeddel a megrendítő és felemelő esemény után érzünk.

Erős Kinga megjegyezte, hogy a forradalom leverése utáni időszak kegyetlenségeit, a rendszer embertelen bánásmódját az írók méltósággal viselték. Egy olyan interjúalanya sem akadt, aki gyűlölettel beszélt volna a fogva tartóiról, vagy akár a rendszert kiszolgáló személyekről.

Az Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent kötetből Turi Bálint színművész olvasott fel részleteket.

Nyitókép: A 176. sz. kilőtt szovjet harckocsi a Déri Miksa utca sarkán, 1956. október 30. körül. Fotó: Nagy Gyula. Forrás: Budapesti Történeti Múzeum