A Magyar Televízió Szabadság-téri székházában éppen száz éve, 1905. október 30-án indult meg a kereskedés az akkor még Tőzsdepalotaként funkcionáló épületben. Az első felelős magyar kormányfő kivégzésének helyszínéül is szolgáló Neugebaude helyén kialakított 4,3 hektáros téren Alpár Ignác tervei szerint eklektikus-historizáló stílusban épült fel a Tőzsdepalota, amely 1948. május 25-i megszűntetéséig működött az épületben. Helyén jött létre a Lenin Intézet, majd a Technika Háza, a tudományos egyesületek székháza. A Magyar Televízió 1955-től költözött be, az 1960-as években az egész épületet megkapta. A több évtizedes, az értékekre közömbös átépítések a felismerhetetlenségig elcsúfították a palota belsejét, amely már csak archív fotókon létezik.
Sokkal szerencsésebb sorsú az 1905. november 19-én ünnepélyesen megnyitott Szent István-templom (Bazilika), amelynek 1983-ban kezdődött felújítását részben az állam vállalta magára. A 2003-ban befejeződött rekonstrukció során 5 kilogrammnyi aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogrammnyi féldrágakövet használtak fel. A Bazilika tulajdonjogát a magyar állam 2001. augusztus 16-án adta át a Magyar Katolikus Egyháznak.
2005-ben Norvégiában ünnepségsorozattal emlékeztek a svédektől való elszakadás, és a norvég függetlenség 100 éves évfordulójára. A napóleoni háborúk lezárultával Dániától elszakadt, de Svédországgal perszonálunióba kényszerített ország parlamentje 1905. június hetedikén szavazta meg a teljes függetlenséget, amelyet később népszavazás is megerősített. A trónt a dán Károly hercegnek ajánlották fel, aki VII. Haakon néven lett uralkodó.
A 100 éves ír köztársasági mozgalom legnagyobb politikai szervezetét Arthur Griffith alakította meg Dublinban. A Sinn Féin brit uralom ellen vívott harcának legfőbb ellensége az északír protestáns többség. A politikai párt 1917-ben Eamon de Valera vezetésével megnyerte a választásokat, s a köztársasági mozgalom saját parlamentet (Dáil Éireann) valamint Köztársasági Hadsereget (IRA) hozott létre.
A sziget egyesítéséért vívott függetlenségi harc mára a tartós béke és a visszafogott demokratizálódás irányába fordult. A 2002-es parlamenti választás óta a Sinn Fein megduplázta szavazóbázisát, majd 2004. nyarán megszerzett 1 mandátumot az Európai Parlamentben. 2005. július 28-án 30 év erőszak és 1800 gyilkosság után az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) hivatalosan is bejelentette, hogy leteszi a fegyvert.
József Attila
"Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam" - írta 1937-es Curriculum vitae című művében a magyar költészet kivételes zsenije. A külváros nyomorgó szegényei fizikai és lelki szenvedésének poklait megjárva páratlan életművet hozott létre. "Az egyetlen volt Adyék generációja után, akinek megadatott a tökéletesség képessége, s akinek nem néhány verse, hanem egész műve megérdemli az örökkévalóságot." - írta róla a Szép Szó emlékszámában barátja, Fejtő Ferenc. 1922-ben megjelent első, a Szépség koldusa című verseskötetéhez Juhász Gyula írt előszót, s "Isten kegyelméből való költőként" jellemezte a gimnazista szerzőt. A 2005-ös évet, születésének századik évfordulóját József Attila-emlékévneknyilvánították.
Arthur Koestler
"Abban a pillanatban jöttem a világra, amikor az Ész Korszakára éppen ráborult a sötétség" - írta önéletrajzában az elektrotechnikát és pszichológiát tanult író, újságíró, aki fordulatos élete során a huszadik század egyik legizgalmasabb életművét hagyta hátra. A diktatúrák ártó erejét korán felismerő, és ellenük élete végéig harcoló Arthur Koestler 1954-ben így írt a Szovjetunióról: "A rendszer, amely ma már a világ területének egyharmada fölött uralkodik, a történelem legigazságtalanabb és legembertelenebb társadalmát hozta létre, ezzel a kihívással szembenézni legtöbbünknek ugyanolyan nehéz, mint a gótika emberének elfogadni, hogy nincs mennyország". Az életműve kapcsán 2005-ben a Terror Házában megrendezett konferencián egyfajta nemzeti egység bontakozott ki.
Wladislaw Gomulka
A lengyel politikus 1926-tól a kommunista párt tagja volt. A II. világháború alatt részt vett Varsó védelmében, a náci megszállók ellen küzdő fegyveres csoportok létrehozásában. 1942-ben megszervezte a Lengyel Munkáspárt első szervezeteit. A háború után a párt KB főtitkára, a Minisztertanács elnökhelyettese volt 1948-ig, amikor hamis vádak alapján letartóztatták. 1954 végén szabadult, 1956 nyarán rehabilitálták. 1956-70 között ismét az állampárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára volt, s a kommunista pártvezetők közül egyedüliként emelet szót 1957 májusában Hruscsovnál Nagy Imre védelmében. 1970. december 20-án Gomulkát lemondatták. Ezután visszavonult a közélettől, csak 75. születésnapján méltatták érdemeit. 1982-ben hunyt el.
Mihail Solohov
A Nobel-díjas szovjet-orosz író a Don-parti tanyavilágból indult, s a második világháborúban haditudósító lett. Első regényét, a Csendes Dont húszévesen kezdte írni és megjelenésekor neve egy csapásra ismertté vált. A mezőgazdaság sztálini kollektivizálását kedélyesen ábrázoló Feltört ugart negyed századon át írta. 1956-ban világszerte elismerést váltott ki Emberi sors című kisregénye, amelyből költői szépségű filmet rendezett Szergej Bondarcsuk. Az ötvenes évek végére Solohov végleg a szovjet rendszer kiszolgálójává vált: 1937-től tagja volt a Legfelsőbb Tanácsnak, s beszédet mondott a bolsevik párt 1939-es kongresszusán. 1939-től a Tudományos Akadémiának, 1961-től haláláig az SZKP Központi Bizottságának tagja. A Sztálin- és Lenin-díjas író az 1965. évi irodalmi Nobel-díjért - amelyet Paszternak és Szolzsenyicin nem vehetett át -, Stockholmba utazhatott. A hetvenes évektől cukorbaját és magas vérnyomását idült alkoholizmussal járó májbetegség súlyosbította. Két agyvérzés után súlyos infarktust kapott, de 1984. február 21-én gégerákban halt meg szülőhelyén, a Kruzsilin-tanyán.
Christian Dior
A francia divattervező és divatház-tulajdonos diplomatakarrierről álmodozott, de inkább a szépségipar kapitányaként jeleskedett. 1947-ben, a párizsi Avenue Montaigne-on saját üzletet nyitott, s tíz év alatt újból divatnagyhatalommá tette Franciaországot. A Dior-modellház - amelyhez világhírű ruhái mellett a parfümök és kozmetikumok, valamint az öltözködési kiegészítők is hozzátartoztak - rövidesen az egész világra kiterjedő mamut-birodalom lett.
Elias Canetti
A Nobel-díjas osztrák író a ladinó nyelvet anyanyelveként ismerő, spanyol eredetű szefárd zsidó családban nőtt fel a bulgáriai Rusze városában. Életműve a hatalom pszichopatológiája, a tömegtársadalom zavarai, a nyájemberek barbársága fő témák körül bontható ki.
Olvasnivaló: Sigmund Freud és Elias Canetti a tömegek pszichológiájáról (T H A L A S S A, 1995, 1-2.)
Rejtő Jenő
Rejtő Jenő rajongói utcát és szobrot szerettek volna kedvenc írójuk születésének (1905. március 29.) centenáriumára. 2001-ben a VII. kerületben lett Rejtő Jenő utca, de szobor máig sem. A Szobrot Rejtő Jenőnek! alapítvány 830 ezer forintot gyűjtött össze a szoborra (tízszeresére volna szükség), s ebből négyszázezer közben már el is ment utcatáblákra. De folytatják a gyűjtést. Támogatja az ügyet a VII. kerület is, amely egyrészt engedélyezte, hogy az író szülőháza, a Rejtő Jenő utca 6. szám előtt álljon az emlékmű, másrészt felajánlott egymillió forintot.
Mendöl Tibor
A 30-as évek második felétől jelentek meg a magyar városokról újszerű, a morfológiai és a funkcionális szerkezet közötti összefüggésekre rávilágító tanulmányai. Településföldrajzi munkásságában olyan szintetikus felfogáshoz jutott el, amelynek elméleti és módszertani alapjai e tudományág további fejlődéséhez is alapot nyújtanak.
Kozmutza Flóra
Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra a gyógypedagógiai pszichológia rendszerbe foglalója. 1937 elejétől József Attila hozzá és róla írt Flóra-ciklust. Többször is meglátogatta a már súlyosan depressziós költőt. 1934-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanított, ahol 1972-től nyugdíjba vonulásáig főigazgató volt. A hatvanas évek elején eredetileg a leánya számára vetette papírra József Attilával való megismerkedésének és kettejük kapcsolatának hiteles történetét saját naplófeljegyzéseire és József Attila neki címzett negyvenöt levelére támaszkodva.
