A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) fő célja és feladata a hazai divat- és dizájnipar átfogó megújítása, valamint az iparágban tevékenykedő hazai és nemzetközi szereplők közötti hatékony szakmai koordináció biztosítása. Ennek érdekében átfogó stratégiai munkaanyagot dolgozott ki.
A stratégia hat fő pillér mentén tervezi az ágazat fellendítését.
Ezek: a koordináció és együttműködés, a hatékony promóció és marketingkommunikáció, az eredményes kereskedelem, a minőségi és elérhető gyártás, a magas színvonalú, nemzetközi szintű oktatás, valamint a megbízható adatok és a mérhető teljesítmény.
A Nemzeti divatipari stratégia 2030 a megfelelő keretek biztosításával az ágazat teljes egészének lehetőséget teremt a fejlődésre.
A divatipar a szélesebb értelemben vett kreatívipar egyik fontos ága, amelynek jelentősége nemzetközi szinten ugrásszerűen növekedett az elmúlt évtizedek során. A divat- és dizájnipar 2021–2027-ben minden bizonnyal az új lendülettel induló európai „reindusztrializáció” egyik vezető ágazata lehet. A kedvező nemzetközi működőtőke-befektetési környezetet és feltételeket kínáló Magyarország számos divat- és dizájnipari beruházás célpontja, haszonélvezője lehet.
A könnyűipar erős nemzetközi versenyben működő ágazat, amelyben a hazai szektor jellemzően kkv-vállalkozásai jelentős hátrányban vannak. Ennek főbb okai a kis hazai piac méret miatti exportkényszer, a kkv-k intenzív egymásra utaltsága, a márkaépítés és a kiskereskedelem megnövekedett tőkeigénye, valamint a globális értékláncokban működő megavállalati versenytársak intenzív jelenléte. A textil- és ruházati ipar exportorientált ágazat: 2019-ben a szektor teljes bevételének 81 százaléka exportból származott. A ruházati termékek gyártása esetén a legnagyobb a belföldi piac súlya. A belföldi árbevétel kb. 45 százalékkal, az exportárbevétel pedig 76 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között. Az MDDÜ 2020-ban végzett kérdőíves felmérése alapján közel 3000-re becsülhető az aktív exportáló vállalkozások száma.
Az ágazat szintén magas hozzáadott értéket képvisel a foglalkoztatás területén is. A KSH szerint a divatiparban foglalkoztatottak száma 2017-ben 73 591 volt, ami 64 793 teljes munkaidős alkalmazottnak felel meg. Ez az összes hazai vállalkozás által foglalkoztatottak kb. 2,9 százaléka. A könnyűipari vállalkozások képzettséget igénylő, de tanulható, potenciális életpályát nyújtó lehetőséget kínálnak. Az ágazatnak ráadásul jelentős szerepe van a hátrányos helyzetű régiókban, elsősorban a női foglalkoztatásban.
Az országok állami és európai uniós források biztosításával igyekeznek a divatipart fejleszteni, a nemzetközi piacon pedig bevett gyakorlattá vált, hogy a divatiparban rejlő gazdasági és turisztikai lehetőségek kihasználása érdekében a piaci szereplők mellett valamilyen formában az állam is segíti az iparág fejlesztését.
Fotó: HFDA
