Czuczor István néven született 1800. december 17-én Érsekújváron. Apja jobbágy volt, akinek az volt a vágya, hogy fia mihamarabb katona legyen. Viszont Czuczor tanulni és tanítani akart.
Az ő korában ez úgy válhatott lehetségessé, ha papnak állt. Így 17 éves korában unokatestvérével, Jedlik Ányossal szerzetesnek jelentkeztek. Czuczor gyorsan tanult, hamar elsajátította a latin, a szlovák, a német, és a görög nyelvet is. Utóbbit később tanította is. Pesten teológiára járt, ez idő alatt megismerte a magyar irodalmat. Megragadta Kisfaludy romantikája, elhatározta, hogy ő is népdalokat fog írni.
Ám első műve mégsem népdal lett, hanem egy hexameterekből álló romantikus eposz, melynek címe Augsburgi ütközet, ami a honfoglalás korában játszódik. A mű kézirata a mesterének tekintett Kisfaludyhoz került, aki meglátogatta Czuczort. Az eposz 1824-ben jelent meg az Aurora számában. Ezután még írt néhány elbeszélő eposzt, ezekből a legelterjedtebb a Botond címet viseli. Majd be kellett látnia, hogy az eposzok világa kiveszőben van. Még megírta Hunyadi életrajzát prózában, és a híres Hunyadi és Szondi balladáját, amiről úgy tartják, hogy a balladairodalom előhírnöke volt.
Kisfaludy halála után (1830.) az irodalmi élet részévé vált. Papsága lévén viszont az egyház nem nézte jó szemmel, hogy verseket ír, és világias életet él. A sorban következő fegyelmi ügyek után, 1837-ben az induló Athenaeum egyik szerkesztője lett volna, azonban eltanácsolták Pestről, lehetetlenné téve a pozíció betöltését. Vidéken tanár lett, a nyelvtudományban próbált vigasztalódni, amivel elérte, hogy rábízzák a magyar nyelv nagy szótárának szerkesztését. A megbízás által újra Pestre került, és kiadták műveit, mellyel újra kihívta az egyház haragját nemzeti öntudatot hirdető kötete miatt. El is kobozták tőle, és fegyelmit indítottak ellene, legfőképp szerelmes versei miatt. Egyházi ügyei miatt politikailag egyre radikálisabbá vált.
Negyvenes éveiben csatlakozott a fiatal forradalmárokhoz. Vörösmarty után felismerte Petőfi nagyságát is. Az 1848-49-es forradalom lázító versei közé tartozott Czuczor Riadó című verse.
A forradalom befejeztével majdnem halálra ítélték, ám végül hatévi börtönt kellett vasban töltenie. Ez idő alatt is folytatta a szótár készítését, és 1851-ben kiengedték, miután kérelmezte szabadon engedését. Ezután már csak a nyelvtudománnyal foglalkozott. Néhány töredéken kívül nem írt már verseket. Az egyházzal többet nem gyűlt meg a baja.
1866. szeptember 9.-én Pesten kolerában meghalt. A magyar nyelv nagy szótárát sajnos nem tudta már befejezni, és a kiegyezést sem élte már meg.
(Forrás: http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/czuczor.htm)
(Kép:www.mek.oszk.hu)
