Széchényi Ferenc 1802 márciusában nyújtotta be folyamodványát a bécsi magyar kancelláriához, azt kérve, hogy a könyvtárából, kézirat-, metszet-, térkép-, címerkép- és éremanyagból álló gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az irat a budai Helytartótanácshoz került, ez néhány kiegészítéssel visszaküldte a kancelláriához, amely felszólította Széchényit az ajándékozó okirat kiállítására. Az ajándékozó az alapítólevelét november 25-én adta be a bécsi kancelláriához, I. Ferenc másnap aláírta és kiadatta az ünnepélyes királyi oklevélbe foglalt alapító okmányt.
Ez az esemény jelentette Magyarország nemzeti könyvtárának születését.
A könyvtár a pesti pálos kolostor épületében 1803. augusztus 20-án nyílt meg, ünnepélyes felavatására 1803. december 10-én került sor, amikor Széchényi személyesen adta át könyvtárát József nádornak. A gyűjtemény mintegy 13 ezer nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott.
A gyűjtemény hamarosan újabb felajánlásokkal kezdett bővülni, az első adományozó, Kindi Mátyás szűcsmester 48 könyvet adott át a nemzeti könyvtár számára. A könyvtári dokumentumok mellett a bibliotéka gyűjtőkörébe nem illeszthető nagy mennyiségű tárgyat (érceket, kőzeteket, ásványokat, kézműipari remekeket, ipari és néprajzi objektumokat, fegyvereket stb.) is ajándékoztak az új intézménynek. Ez utóbbiak számára – József nádor kezdeményezésére – alapította meg a magyar országgyűlés az 1808/VIII. törvénycikkel a Magyar Nemzeti Múzeumot.
A két társintézmény 1846-tól több ütemben költözött be az addigra felépült pesti Múzeum-palotába, és közös főigazgatóság alatt működött. 1949-ben a könyvtár kivált a közös főigazgatóság keretéből, és 1985. április 2-án helyileg is elkülönülve a múzeumtól, felköltözött a budavári palota F épületébe.
Széchényi a haláláig gyarapította a nemzeti könyvtárat,
melynek állománya magánszemélyek, közösségek és vételek útján szintén bővült – gyűjteményekkel, könyvtárakkal, könyvgyűjteményekkel, írók, költők, tudósok, politikusok dokumentumaival. A bécsi udvari könyvtárból 1932-ben visszakerült 33 középkori kódex (köztük Anonymus Gesta Hungaroruma, a Képes Krónika, 16 corvina, a Thuróczy-krónika). A 20–21. század folyamán további dokumentumok, 1802 óta nyomdai kötelespéldányok is gazdagítják.
A sokáig adományozónként elkülönülten tárolt dokumentumok egységes gyűjteménnyé formálása, valamint dokumentumtípusok szerinti szétválasztásának és feldolgozásának megindítása Mátray Gábor nevéhez fűződik. A mai rendezett állomány nagysága eléri a 10 millió egységet. A gyűjtemény értékét növeli, hogy számos magyar könyv és folyóirat egyetlen fennmaradt példányát őrzi a könyvtár. 1866-ban létesült a külön olvasóterem (az OSZK nem kölcsönző könyvtár, dokumentumait csak helyben lehet használni), a múlt század közepén pedig önálló hírlapolvasó termet alakítottak ki.
Az intézményben több osztály működik:
a különgyűjtemények (köztük a Képes Krónika, Mátyás király könyvtára, a Bibliotheca Corviniana harmincöt kötete, a Himnusz és a Szózat eredeti kézirata, Magyarország első nyomtatott térképe, a Tabula Hungariae, avagy Lázár térképe, az Esterházy-kottaarchívum), a kézirattár, a régi nyomtatványok tára, a színháztörténeti és zeneműtár, a térkép-, plakát- és kisnyomtatványtár, a történeti fénykép- és videótár. A könyvtár gyarapítását és a bibliográfiai feldolgozást végző osztályok, valamint az állományvédelmet biztosító műhelyek a 20. században jöttek létre.
Az OSZK dokumentumainak mikrofilmre mentése a második világháború után kezdődött.
A hungarikumok gyűjtése mellett 1952-től a könyvtár feladat lett a központi katalógus létrehozása, a digitális könyvtár és a képarchívum megteremtése. 2007 óta nehezen hozzáférhető vagy távoli könyvtárakban őrzött ritkaságok között is lehet válogatni digitális formában. 2020-ban csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott térképet, illetve újkori metszetet tettek digitálisan hozzáférhetővé, 2021 óta több mint 2600 digitalizált hangfelvétel – köztük Blaha Lujzával készült 1902-es hanganyagok – is elérhető online.
2006-ban avatták fel a nemzeti ereklyék bemutatására szolgáló kiállítóteret
(elsőként Mátyás király könyvtárának egyik leggazdagabban díszített kódexe, a Philostratus-corvina volt látható, ezt követte az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum bemutatása). Az intézmény 2011-ben közösségi oldalakon is megjelent, 2020-ban nyilvánosan is elérhetővé tette webarchívumát. 2022 februárjában adták át az OSZK digitalizáló központját.
Az intézmény évente a kulturális örökség napjai, a Múzeumok éjszakája, valamint az augusztus 20-i ünnep alkalmából hagyományosan ingyenes programokkal várja az érdeklődőket, az állandó és az ideiglenes kiállítások mellett egyéb konferenciákat és szakmai rendezvényeket is szervez.
Nyitókép: a Budavári Palota szecessziós elemekkel díszített F épülete (másként a Krisztinavárosi szárnya), amely Hauszmann Alajos tervei alapján épült a 19. század végén. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta a magyar főváros világörökségi helyszíneihez tartozik. A falai között 1985 óta működik az Országos Széchényi Könyvtár. Fotó: Jászai Csaba
