fabri4_illes_gyorgy_operator_es_fabri_zoltan
Fábri Illés György operatőrrel
Forrás: Fortepan

A Budapesten született, Ferencvárosban felnőtt Fábri Zoltán már a középiskolában vonzódott a művészetekhez: rajzolt, az iskolai előadásokhoz díszletet tervezett, rendezett. A Képzőművészeti Főiskolán a nagybányai iskola mestere, Réti István egyik legtehetségesebb és legkedvesebb tanítványa lett. A felkínált tanársegédi állást mégsem fogadta el, 1938-ban beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, mert filmrendező szeretett volna lenni. Már két év múlva a Vígszínház ösztöndíjas rendező-növendéke volt, diplomájának megszerzését követően a Nemzeti Színházban dolgozott színészként, díszlettervezőként és játékmesterként.

fabri_zoltan
Fábri Zoltán

Különleges érzékkel nyúlt az irodalmi alapanyagokhoz, egyszerű adaptációnál mindig többet alkotott: a magyar filmet ismertette meg a világgal. 1955-ben Sarkadi Imre novellájából készült a Körhinta Soós Imre és Törőcsik Mari főszereplésével, amely a szövetkezet és a magángazdaság konfliktusán keresztül mégis a paraszti nemzedékek ellentétéről, a párválasztás szabadságáról szólt, képes volt az emberi kapcsolatok, érzelmek és konfliktusok drámai ábrázolására. 1956-ban mutatkozott be a nagyközönségnek a 9. cannes-i filmfesztiválon.

fabri5_korhinta_forras_cultura.hu
Körhinta

Egy évvel később François Truffaut így írt róla: ?Fábri Zoltán magyar filmjének, a Körhintának új megtekintése megerősítette első impressziómat: íme, itt a nagydíjas film, az én nagydíjasom, ha Favre-Le Bret úrnak lett volna annyi esze, hogy engem nevez ki zsűrielnöknek, abszolút hatalommal? A Fesztivál igazi sztárja Törőcsik Mari volt, anélkül, hogy tudott volna róla; Fábri Zoltán csodálatos filmjének, a Körhintának hősnője érdemelte volna a legjobb női alakítás díját, ha nem kell Budapesten vizsgáznia, ugyanis főiskolai hallgató.? Felújított változatát 2017-ben a cannes-i fesztivál történetének 24 klasszikus alkotása között vetítették.

fabri_zoltan_korhinta
Körhinta

Az azóta számtalan díjjal elismert színművésznő, Törőcsik Mari egy interjúban úgy nyilatkozott, maga Fábri hozta felszínre színészi képességeit, ő csiszolta tehetségét a Körhinta forgatása alatt: ?Ne tévedjünk: én ott még nem vagyok színésznő. Semmit sem tudtam a szakmáról. Nekem ott csak a tehetségem és az érzékenységem működött. Fábri úgy dolgozott velem, mint egy gyerekszínésszel. Elmagyarázta, mit kér, és én azt pontosan éreztem. [?] Én a Körhintában pontos voltam, de tökéletesen önmagamat adtam. Máshoz ugyanis nem voltak eszközeim.? A filmmel nem csak egy fantasztikus színésznő született: a Körhinta az önállóságát és művészi erejét visszanyerő magyar film ékes példája.

fabri_zoltan_hannibal_tanar_ur
Hannibál tanár úr

A következő évben készült Móra Ferenc kisregényéből a Hannibál tanár úr, 1958-ban pedig Kosztolányi Édes Anna című regényét vitte filmre. Pályájának egyik csúcspontja a hatvanas évek oknyomozó, analitikus történelmi drámáinak fontos és kiemelkedő darabja, a Sánta Ferenc művéből készült Húsz óra, amely a magyar parasztság 1945 utáni viharos történetét mutatja be. A Két félidő a pokolban a munkaszolgálat rémségeire emlékeztet, az Utószezon pedig szatirikus formában boncolgat súlyos lelkiismereti kérdéseket.

fabri_zoltan_husz_ora
Húsz óra
1968-ban amerikai-magyar koprodukcióban, angol gyerekszereplőkkel vitte filmre Molnár Ferenc klasszikusát, A Pál utcai fiúkat. Örkény István groteszk kisregényéből készült az Isten hozta, őrnagy úr!, ebben a Latinovits Zoltán által megformált őrnagy a hatalom visszaéléseit mutatja be egy család életében. A Kaffka Margit regényéből készült Hangyaboly egy apácazárda elszigetelt világát ábrázolja, a Déry Tibor műve alapján forgatott 141 perc a befejezetlen mondatból pedig az 1930-as években egy polgári származású fiatalembernek a munkásmozgalomhoz való közeledését mutatja be.

fabri_zoltan_az_otodik_pecset
Az ötödik pecsét

Az ötödik pecsét ismét Sánta-adaptáció, a nyilas rémuralom idején játszódó példabeszéd az emberi szabadságról, a választásról a szabadság és szolgaság között. A Magyarok a második világháború alatt Németországba telepített parasztokról szól, a Fábián Bálint találkozása Istennel pedig az első világháború végének zűrzavarait idézi fel. Utolsó filmje, az 1983-ban bemutatott Gyertek el a névnapomra volt. Ez a társadalmi dráma Fábri megvalósult jelen idejű, valamint ? saját bevallása szerint ? ?ritka? szerzői filmjeinek egyike. Utolsó éveiben visszatért a festészethez, expresszionista stílusú képeit több gyűjteményes tárlaton állították ki.

fabri6_isten_hozta_ornagy_ur
Isten hozta, őrnagy úr!

Pályája során 22 filmet rendezett, közülük a legtöbbnek maga volt a forgatókönyvírója, nem egyszer díszlettervezője is. Rendezőként tisztelte színészeit, felkészülten és mindig nyugodtan dolgozott, egyszerre jellemezte a hagyomány tisztelete és a megújulás képessége. Néha mások filmjeiben is felbukkant, Bacsó Péter Tanújában például ő játszotta Dániel Zoltánt, a per vádlottját.
fabri_zoltan_edes_anna
Édes Anna

?Gyűlölöm az olyan korokat, amikor az embernek mártírnak, szentnek, vagy hősnek kell lennie, hogy megőrizhesse emberségét? ? mondja egyik hőse. Alkotásai máig megrázó erővel mesélnek az erőszaknak, hatalomnak való kiszolgáltatottságról. Művei morális példázatok, arra keresik a választ, miként őrizheti meg az ember önmagát, erkölcsi tartását a történelem viharában. Ahogy egyik szereplőjével mondatta: ?Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!?.

12
A Pál utcai fiúk

1958-tól 1981-ig a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1993-ban lett tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 1965-ben kiváló művész lett, a Kossuth-díjat másodszor 1955-ben, harmadszor 1970-ben vehette át, 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. A Húsz órát Velencében és Moszkvában is kitüntették, A Pál utcai fiúkat Oscar-díjra jelölték, Requiem című alkotásának forgatókönyvéért 1982-ben Berlinben Ezüst Medvét kapott.

fabri_zoltan_141_perc_a_befejezetlen_mondatbol
141 perc a Befejezetlen mondatból

Fábri Zoltán 1994. augusztus 23-án Budapesten halt meg. 2013-ban Medgyesi Gabriella készített filmet róla, a Hetvenöt perc Fábri Zoltán filmrendezőrőlt. A festményeiből Ez is ember műve címmel rendeztek emlékkiállítást. Születésének centenáriumán, 2017-ben öt digitálisan felújított filmjét vetítették az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az első Budapesti Klasszikus Film Maraton nyitófilmje a digitalizált Körhinta volt. Ugyancsak a centenáriumra jelent meg Barabás Klára A történelem körhintáján, Fábri 100 című könyve is, melyből megismerhető ez a kimagasló, sok műfajban alkotó tehetség, és az ellentmondásos kor, amelyben rendezett. Alkotásai magukért beszélnek: művészetét érdemes az új generációkkal is megismertetni.

MTI/Kultúra.hu