A felfedezés véletlen történt a szakkarai sírhelyen: Naguib Kanawati, a sydney-i Macquarie Egyetem régészének vezetésével egyiptomi és ausztrál kutatók eredetileg egy 4200 éves sírt vizsgáltak. A 6. dinasztiabeli II. Pepi fáraó (i.e. 2278-2184) tanítómesterének sírkamrájában egy szobor mögött találtak rá egy rejtekajtóra, s ezt felnyitva bukkantak a titkos sírra, ahol három emberalakú fakoporsó került elő.
"A sírkamrában a régészek elmozdítottak a helyéről egy szoborpárost, mely valószínűleg Merit és neve említése nélkül feleségét ábrázolja, és ekkor fedezték fel az addig rejtve maradt ajtót" - mondta el a Reutersnek a Múlt-kor Egyiptom rovatának kedvence, Egyiptom Régészeti Hatóságának és Kulturális Örökségvédelmi Tanácsának vezetője, a képen látható Zahi Hawass.
Az ajtó mögötti sírban azonban nem az i.e. 2600 körüli időszakból, hanem a 26. dinasztia korából (azaz 2100 évvel későbbről) találtak három koporsót, melyek mindegyike egy-egy múmiát tartalmazott. A múmiákat türkizkék gyöngyök borítják. Nevüket eddig nem sikerült megfejteni, de a sír valószínűleg egy középosztálybeli tisztviselőé és családjáé lehetett.
Hawass a Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai sírhelyen szenzációs leletként mutatta be a sajtónak a felfedezést: "az egyik koporsóban a valaha megtalált múmiák közül az egyik legjobb állapotban lévőre bukkantunk rá. A múmia mellkasát gyöngyök borítják. A korszak - i.e. 500 körül - legtöbb múmiájáról majdnem az összes gyöngy eltűnt, de ezen a múmián mindegyiket megtalálni" - mondta el Hawass.
Az emberalakú fakoporsók tehát a rajtuk található jegyek alapján a 26. dinasztia (i.e. 664-525, a szaiszi kor) időszakára datálhatók. A leletek között Petah Sakar istent ábrázoló szobra is megtalálható: "Petah a kézművesek, Sakar pedig a temető istene volt." - mondta el Hawass.
"A felfedezés történelmünk két fontos időszakával gazdagíthat minket: a 4200 évvel ezelőtti vagyis a 6. dinasztia korabelivel, és a 2500 évvel ezelőtti, vagyis 26. dinasztia korabelivel" - mondta el Hawass.
Az ausztrál régészcsoport vezetője, Naguib Kanawati szerint II. Pepi uralma után a helyszínt teljesen elhanyagolták, és azt körülbelül 15 méternyi homok temette maga alá. Ezután 2600 évvel később vették újra használatba, ám akkor már mint temetőt. "Akkorra pedig a mumifikálás művészete tökéletesen kiteljesedett" - mondta el Kanawati.
A régészek további vizsgálatokat, illetve CT-szkennelést is végeznek a múmiákon, hogy többet is megtudjanak azok pontos állapotáról.
Hawass utolsó bejelentése szerint a nemrég hasonló vizsgálaton átesett Tutanhamon eredményeit ezen a héten csütörtök-pénteken hozzák nyilvánosságra.
