Bencsik István
Szobrász. 1954-től kiállító művész. A villányi Nemzetközi Szobrászati- és a nagyatádi Nemzetközi Faszobrászati Alkotótelep egyik alapítója. Pályája kezdetén lírai, figurális szobrai tették ismertté. Később, a hatvanas évek végétől a torzó kerül művészetének középpontjába. Ennek folytatásai a nyolcvanas években a testrészleteket ábrázoló nagyméretű kő-, fa- és márványszobrai, valamint ujj-részletekből épülő sorozatai. A Magyar Képzőművészeti Egyetem volt tanára, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem emeritus professzora. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
Földi Péter
Festőművész. Lakóhelye, Somoskőújfalu festészetének legfőbb ihlető forrása. Különleges alkotó, munkáit a népművészeti hagyományok újraértelmezése, az önálló stílustendencia megteremtése jellemzi. A hazai tárlatok rendszeres résztvevője. A gyermekrajzok, az egyiptomi művészet kompozíciós, stiláris jellegzetességei jelennek meg ábrázolásmódjában. Publikációiban is a gyermekrajzok világát tanulmányozza. 1995-től az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főiskolai tanára. A hazai tárlatok rendszeres résztvevője. Munkásságát sok más kitűntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.
Ilona Keserű Ilona
Festőművész. Első önálló bemutatója: Róma 1963. Olaj és vegyes technikájú képei, személyes témájú festett vászondomborításai teszik jelentős alkotóvá. Gyűjteményes kiállításai 1978-tól: Székesfehérvár, Műcsarnok, Győr, MEO, Ludwig Múzeum, MODEM. 1967és 1976 között színházi játéktereket és jelmezeket is tervez. 1983-tól tanít, alapító professzora a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskolának. Színelméleti kutatásait publikálja. Művei hazai és külföldi múzeumokban és magángyűjtőknél láthatók: Berlin, Budapest, Pécs, Szöul, Washington. Festészeti életművét és művésztanári munkásságát Kossuth?díjjal is elismerték.