 |
Jovánovics György
Szobrászművész. A Magyar Képzőművészeti Egyetem professzora. Nemzetközileg elismert alkotó, egyéni kiállításai itthon és külföldön kerültek megrendezésre. Fontos korai műve, a Részlet a Nagy Gilles-ből. A II. Iparterv kiállításon mutatatta be a Fekvő figura címűszobrát. 1974-ben készítette el a Liza Wiathruck: HOLOS GRAPHOS konceptuális fotósorozat-fénymontázsát. Jelentős köztéri alkotása a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában álló 1956-os Mártírok Emlékműve. A hasonlóan nagyszabású Trójai papírgyár a szöuli Olimpiai Parkban található. Több szakmai tárgyú cikk szerzője. Kossuth-díjas.
 |
Kaján Kalász Tibor
Grafikus, karikaturista. 1945 és 1963 között a Ludas Matyinak dolgozott. Később a Tükör, az Új tükör, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap karikaturistája. A Lyukasóra, a Magyar Tudomány, a Népszabadság, az Új Írás, a Filozófiai Szemle állandó alkotója. Az elmúlt évtizedekben számos képét állították ki itthon és külföldön. Több kötete jelent meg, köztük a Kaján Lexikon és a Rajzolok, tehát vagyok. Munkácsy-díjas alkotó, Érdemes és Kiváló Művész, Pulitzer- és Táncsics-díjas, Opus-és Hazám-díjas. A Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje, illetve a Magyar Köztársaság Középkeresztje kitüntetéseket nyerte el.
 |
Váli Dezső
Festőművész. 1975 és 1979 között a Szőnyi István nyári szabadiskolán, 1991 és 1992 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 1994 és 1995 között a Magyar Iparművészeti Egyetemen oktatott. Mintegy 54 hazai és 34 külföldi kiállítása volt. A nyolcvanas években Zsidó temető sorozatával aratott sikert. Az utóbbi időkben műtermét ábrázolja képein. Munkáit csak közszereplések alakalmával engedi ki külföldre. Több kötet fűződik nevéhez, köztük a C. Napló és a Tanú ez a kőhalom. Több képelemzése jelent meg a Mozgó Világ folyóiratban. A róla szóló monográfia 1997-ben látott napvilágot. Munkácsy-díjas.
