A Cecília névre keresztelt Stradivari-hegedű a 17. században készült, korábban az Egri érsekség tulajdonában volt, 2011-ben bukkant fel újra Magyarországon. A hangszert az Aranymúzeum vásárolta meg, majd bocsátotta Kokas Katalin hegedűművész rendelkezésére ötéves használatra.
A szombati koncert közönsége Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyében hallhatja Kokas Katalint a kivételes hegedűn játszani. A művet a mindössze három hónapig tartó házassága után, a feledés korszakában, egy lelki sebeit gyógyítandó európai körúton komponálta kevesebb, mint két hét alatt. A művet a maga korában a szakma erőteljesen visszautasította, Eduard Hanslick vitriolos tollú kritikus hajmeresztőnek titulálta, a hegedű ?összekócolásáról, széttépéséről és püföléséről? írt bírálatában. Több korabeli művész megtagadta a mestermű nyilvános előadását, mára mégis megtalálta utat a közönségéhez, és a legnépszerűbb versenyművek egyikévé vált.
A Csajkovszkij-darab előtt a kémikusi pálya mellett szabadidejében komponáló orosz zeneszerző, Borodin Igor herceg című operájának nyitányát hallgathatja meg a közönség. A szerző fő műve valójában sosem készült el, kortársai Rimszkij-Korszakov és Glazunov fejezték be a hátrahagyott vázlatok alapján. A nyitányt Borodin bár fejben megkomponálta, sosem írta le, azonban többször eljátszotta Glazunovnak, ő vetette végül a szerző halála után papírra.
A hangverseny záró akkordjaként Schumann IV. szimfóniája csendül fel.
A koncert apropóján a Hegedű változása a Stradivarius formáig címmel tárlat nyílt a Pécsi Tudásközpontban a Csorba Győző Megyei Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár és Boczán Béla hangszerkészítő gyűjteményéből, a Pannon Filharmonikusok közreműködésével.
Antonio Stradivari, a mai legismertebb hegedűforma megteremtője, a világhírű olasz városkában, Cremonában élt és dolgozott. Hegedűi a mai napig állják a kor zenei igényeinek megnövekedett kihívását. A kiállítás azokat a mesterségbeli fogásokat, anyagokat, szerszámokat mutatja be, melyek Stradivari mester működése óta nem változtak ? maradandónak bizonyultak. A kiállításon bemutatott anyagok, szerszámok, félkész munkák néhai Boczán József, id. Boczán Béla hagyatékából valók.
