Tena Štivičić díjnyertes műve igazi kelet-közép-európai történet, amely egy zágrábi arisztokrata ház emlékeit tárja fel, ahol az ott lakó horvát család négy generációja hat évtizede tölti meg élettel, szeretettel és fájdalommal a tereket. 1945, 1991 és 2011 – a II. világháború, a délszláv háború és Horvátország EU-csatlakozása sorsfordító történelmi események, amelyek alapjaiban változtatják meg a Kos család életét. 1945-ben, a kommunista hatalomátvétel után a szegény sorból származó Ruža családjával birtokba veszi azt a házat, ahol egykoron anyja cselédként szolgált. Megpróbálnak új életet kezdeni, de a múlt árnyai elől a leszármazók sem tudnak menekülni. A család generációról generációra hordozza azokat a traumákat és kétségeket, amelyek egy egész közösséget is képesek rabságban tartani. A történet szereplői a változó idők változó kihívásai közepette próbálnak a felszínen maradni és egyre jobb életkörülményeket felépíteni maguknak, miközben újra és újra szembesülnek a ’menni vagy maradni’ dilemmájával. Az államszocialista rendszer bukása, majd a délszláv háború kirobbanása pedig megingatja azt a sokakban táplált eszmét, hogy a különböző nemzetiségek együtt élhetnének békében és közösségben.
A Falcsik Mari által angol nyelvből fordított nagyszabású dráma aprólékos karakterábrázolással megannyi izgalmas női sorsot mutat be, amelyből egy színészközpontú, sok szereplőt mozgató előadás készül, olyan nagyszerű színésznőkkel, mint Sodró Eliza, Kováts Adél, Berényi Nóra Blanka, a társulathoz frissen szerződött Tóth Ildikó, a vendégművészként a Radnótiba rendre visszatérő Bata Éva és Pálfi Kata, valamint Hay Anna, aki először látható a színházban. A darab nemcsak a nőknek igazi jutalomjáték, hasonlóan szép szerepek várnak a férfiakra is, vagyis László Zsoltra, Nagy Márkra, Schneider Zoltánra, Pál Andrásra, Gazsó Györgyre, valamint a vendégművészként érkező Bodoky Márkra.
Az előadás díszletét és jelmezeit Kálmán Eszter, a világítást Baumgartner Sándor tervezi, dramaturgként Kelemen Kristóf, horvát nyelvi lektorként pedig Lantos László segítette a csapat munkáját.
A 3tél, amely már meghódította többek között Zágráb, London és Bécs színpadait, hazánkban először lesz látható. A darabot Alföldi Róbert viszi színre. „A közép-kelet-európai történelemből adódóan ugyanazok a tapasztalataink, ugyanazok a hibáink, ugyanazok a bűneink. Olyan rendszerekben éltünk és élünk, amelyek meghatározzák a családunk és a kapcsolataink működését, tehát nem az történik, hogy egy ország szolgálja a népet, hanem pont fordítva: valahogy mindig a nép szolgál. A 3tél nemcsak társadalmi kérdéseket vizsgál, hanem leginkább privát viszonyokat – mindenkiben meglévő tapasztalatokra építkezik. Az érdekelt, hogy hogyan lehet színházban megmutatni, hogy ezek a ki nem mondások vagy gyávaságok miként visznek egy családot, közösséget, társadalmat olyan irányba, amelyből nagy kérdés, hogy vissza tud-e még fordulni” – foglalta össze gondolatait a készülő darab kapcsán Alföldi, aki a Platonov – Apátlanul, a Lear király, a több mint 100 előadást megélt Futótűz, A gondnok és A vágy után újra rendezőként dolgozik a társulattal.
A nyitóképen Sodró Eliza. Fotók: Dömölky Dániel
