A nagy folyórendszeréről ismert La Plata medencét vadászatból és gyűjtögetésből élő hordák telepítették be. A tudósok által feltárt településen, amelyet Los Ajosnak neveztek el, a hajdan volt lakóhelyek kör alakban egy központi tér körül helyezkedtek el. A paleobotanikai vizsgálatok kimutatták, hogy az itt lakók a kukorica, a tök, a bab és a különféle gumós növények termesztésével az eddig ismert legkorábbi földműves kultúrát hozták létre Dél-Amerikában.
Los Ajos más nagy jelentőségű felfedezésekkel is szolgált. A település lakói mintegy 3000 évvel ezelőtt magas szintet értek el a munkaszervezés, tervezés és a technikai tudás terén, létrehozva egy korai, egyedi építészeti stílust, amely korábban teljesen ismeretlen volt Dél-Amerikában.
A kutatók egy közeli vizes terület talajmintáit, üledékeit vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy 4500 évvel ezelőtt, a holocén időszak közepén jelentős klimatikus és ökológiai változások zajlottak le, amelyek megváltoztatták a helyi közösségek agrikultúráját is. A száraz éghajlati viszonyok között a vizes területek bőséges élelem és vízforrássukkal vonzották a letelepülni vágyó törzseket, másrészt ideális helyszínt biztosítottak a különféle mezőgazdasági eljárások kipróbálására, a művelés megszervezésére, így ösztönözve Los Ajos lakóit az egyszerű földműves eljárások helyett fejlett kertművelésre.
A spanyol hódítás előtt Los Ajosnak jelentékeny számú lakosa lehetett, hiszen az ásatások során 12 hektárnyi területen kerültek elő tárgyi leletek. A kutatások további tíz település romjait is feltárták a Los Ajost körülvevő 10 négyzetkilométernyi területen. A falvak nagy száma arra utal, hogy Uruguay délkeleti területén fejlett mezőgazdasággal rendelkező kultúra létezett, amelynek virágzó közösségei falvak és városok hálózatát hozták létre jóval a nagy dél-amerikai indián államok megjelenése előtt.
