Öt dolog, amiért szeretjük az utcai művészetet

A falfestés művészete csaknem egyidős az emberiséggel: az emberek karcolták, faragták, maratták és festették a falakat, hogy megörökítsék népük tevékenységét, a vadászat, a gyűjtögetés és a családi élet jeleneteitől kezdve a vallási és temetkezési eseményekig.

Amikor street artról vagy urban artról beszélünk, egyszerre jutnak eszünkbe a firkák a közterek falain, Banksy szatirikus utcai művészete, a különböző kültéri installációk. De ide soroljuk a gigantikus falfestményeket, murálokat is. Ezen rokonságban álló műfajokban közös, hogy a kommunikáció, a figyelemfelkeltés, az önkifejezés eszközei, és gyakran kulturális és társadalmi értékeket képviselnek.

A falra festett műalkotások nemcsak azért jelentenek külön kategóriát az utcaművészeten belül, mert felfestésük művészi szakértelmet igényel, hanem azért is, mert az alkotás általában magában foglalja az épület architektúráját, hogy a festményt és az épületet egyként hozza létre.

Hazánkban is egyre gyakoribbak ezek a nagyszerű alkotások. Számos falfestmény díszíti a főváros utcáit. A művek jelentős része Magyarország első, tűzfalfestéssel és köztérszínesítéssel foglalkozó szervezete, a Színes Város Csoport munkája. Ezek közül emeltünk ki néhányat, hogy megmutassuk, mi az az 5 dolog, amiért szeretjük ezt a műfajt.

A BAH-csomópontnál készült alkotás a Színes Város Budapest Fesztiválon készült 2015 nyarán.

A falszínesítő sorozat 13 alkotásból áll, melyet hazai és külföldi művészek készítettek el. A Balatont népszerűsítő alkotás vidám színfoltja lett a forgalmas csomópontnak.

Vannak olyan falfestések is, amelyek egy közösség számára készülnek.

Ilyen például a nemrég készült, természet ihlette festmény az Universo belső tűzfalán.

A megbízó Cordia azzal a céllal kereste meg a Színes Várost, hogy a lakók számára a belső udvar zárt érzetét feloldják valamilyen zöld közeget idéző alkotással. A színek és a grafika kiválasztásánál azonban fontos volt, hogy az egyébként rendkívül napos belső udvar ne veszítsen a világosságából, a falak pedig megőrizzék fényvisszaverő képességüket. Így született meg ez a nyári rét hangulatú alkotás, ami teljesen megváltoztatta a lakóház udvarának atmoszféráját.

Az elmúlt két év a Covid-járványról szólt. A vírus ellen kifejlesztett oltás milliók életét mentette meg világszerte.

A hatalmas falfestmény az mRNS-alapú koronavírus-vakcinák mögötti technológia kifejlesztője, Karikó Katalin előtt tiszteleg.

A Színes Város pedig a Brain Bar megbízásából, a Millenárison tartott „jövőfesztivál” előestéjére készítette el tavaly. Karikó Katalin arcképe mellé A jövőt magyarok írják jelmondat került. Ez kifejezi a Brain Bar célját, a magyar fiatalok bátorítását a jövő aktív alakítására.

Egy olyan krízishelyzetben, mint egy háború, a művészet az egyik legfelszabadítóbb eszköz, amivel szorongásunknak hangot adhatunk. Nem véletlenül mozgatta meg annyira a művészvilágot az ukrajnai háború. Számtalan alkotás készült a világ minden pontján az aggodalom, az együttérzés és a világpolitika kritikájának kifejezésére. 2014-ben készült eredetileg Luke Embden brit művész tervezésében a Színes Város egyik legismertebb falfestménye, aminek a közepén egy hatalmas piros szív volt. Felirata a szív körül angolul: Szeresd a szomszédaidat. A Színes Város Csoport engedélyt kért az alkotótól, hogy Ukrajna melletti szolidaritásként a szívbe belefesthessék az ukrán zászló színeit.

Szintén a Színes Város Budapest Fesztivál keretében valósult meg 2015-ben a csodaszarvas legendáját feldolgozó festmény a Régiposta utcában.

A monda szerint Hunor és Magor, Nimród (Ménrót) király fiai egy nap üldözőbe vettek egy csodaszép szarvast, hogy levadásszák, ám a szarvas elérhetetlen volt, és egyre szebb tájakra, egyre gazdagabb területekre vitte a testvéreket, míg végül új földet és asszonyt találtak maguknak, és ezzel megkezdődött a Hun Birodalom felépülése. A csodaszarvas az újjászületés, a megújulás és a Nap jelképe, mitikus vezérállat, aki elvezette Hunort és Magort a magyar hazába.

A fesztivál győztes alkotása lett a Carlos Breakone által tervezett, Csodaszarvas című festmény. Az alkotó elmondása szerint az üzenete miatt is választotta a csodaszarvas tematikáját, ugyanis a magyar mondavilág köré épülő legendák érdemesek arra, hogy a külföldről idelátogatókkal is megismertessük ezeket.

A Losonci-negyedben készült képen a Macskafogó című rajzfilm egérhőse, Grabowski látható.

A film a magyar mozgóképi tömegkultúra korszakos darabja. Legendás figurái, szállóigévé lett párbeszédei valamennyi magyar néző számára hivatkozási alappá váltak.

A 600 négyzetméteres falfestmény tervét – amelyet a népszerű rajzfilm Szórádi Csaba által tervezett 1986-os moziplakátja inspirált – Ternovszky Béla és alkotótársai engedélyével, Forgács Simon (Macskafogo.hu), @0036mark és Illés Hajnalka grafikus készítették. A festmény felépítése remekül illeszkedik a panelházak hosszan, a magasba nyúló látványába, miközben színnel és élettel töltik meg az egybemosódó szürkés hatást.

A sort a Színes Város egy újabb remekművel bővítette nemrég, méghozzá a Corvin sétány mentén épülő Grand Corvin 2 melletti ház tűzfalán. A megbízó itt is a Cordia volt, amely a több mint egy évtizede tartó városrészmegújítási projekt egyik fontos szakaszának lezárására készíttette el az alkotást. A cél ebben az esetben az volt, hogy egy olyan alkotás szülessen, ami kulturális szempontból nemcsak a VIII. kerület és a környék lakói, de az idelátogatók számára is fontos és meghatározó értéket képvisel.

A környékhez kötődő alkotók és művek között keresgélve hosszas mérlegelés után esett a választás Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére.

A festmény az ikonikus üveggolyózás-jelenetet örökíti meg, melynek helyszíne a regényben a Józsefvároshoz tartozó Múzeumkert. A mű Buzás Aliz illusztrátor tervei alapján készült.

Nyitókép: Régiposta utca 5., Csodaszarvas. Fotók: Színes Város/Noguchi