Szintén a tömeggel gyűlt meg a baja Andrew Jacksonnak is. Az ő beiktatása óta tartják hagyományosan a Capitolium keleti portikusza előtt a ceremóniát. Ezt ő azzal toldotta meg, hogy annak végeztével, az őt ünneplő tömeggel együtt átsétált a Fehér Házba, ahol mindenki bemehetett, és megnézhették, hol is lakik az elnök. A végén annyian voltak bent, hogy Jacksonnak az ablakon keresztül kellett távoznia. Népszerűsége csúcsán volt - mint ahogyan Franklin Pierce is, aki első hivatalos, 3319 szavas elnöki beszédét kívülről, papír nélkül mondta.
James Knox Polk elnök beiktatási ceremóniájának összefoglalója a másnapi újságokban már benne volt. Ezt annak köszönhette a sorrendben 11. elnök, hogy Samuel Morse ott volt a zuhogó esőben, és szorgalmasan küldözgette jelentéseit a baltimori szerkesztőségbe. Ez volt az első eset, hogy az elnöki esküről ilyen gyorsan tudósítottak az újságok.
A technikai fejlődésnek már a következő elnökök sem tudtak ellenállni - de nem is nagyon akartak. William McKinley 1897-ben például minden további nélkül elfogadta Thomas Edison felajánlását, miszerint beiktatását mozgó képet rögzíteni tudó kamerájával felvenné, valamint az elhangzottakat gramofonon örökítené meg. 28 évvel később Calvin Coolidge esküjét a rádióhullámok közvetítették a hallgatóknak. Harry Truman 1949-es beiktatását pedig már - a rádió mellett - televízión keresztül követhették figyelemmel Amerika szerte.
Minden idők talán leglátványosabb hivatali eskütételét Theodore Roosevelt produkálta 1905-ben. Hatalmas parádét szerveztetett, amelyre nem átallott meghívni bányászokat, katonákat, egyetemistákat, cowboyokat, indiánokat. Az ünneplő seregben helyet foglalt maga Geronimo, apacs indián főnök is.
