A Forma Urbis, vagy más néven a Severusok Márvány Térképe Róma városának hatalmas térképe volt, melyet Septimus Severus császár parancsára készítettek i.sz. 200 körül. Eredetileg a város szívében álló Templum Pacis, azaz a Béke Temploma falára rögzítették, és a város és annak császára nagyságát szimbolizálta. A Birodalom negyedik századi hanyatlásával azonban a hatalmas- eredetileg 18X13 méteres - térképet 250 különálló darabra szelték, majd leemelték a darabokat a falról. A kövek egy részét ezután építkezéseken használták fel - falba építve, vagy megőrölve cementbe keverték őket-, míg a szerencsésebb darabok kertekbe, vagy a föld alá kerültek a következő 1000 évre.
A köveket a reneszánsz idején fedezték fel újra, és a polihisztor tudósok közt nagy kihívást jelentett a térkép rekonstrukciós kísérlete - ám sikerrel egyikük sem járt. A kirakós rejtélye talán azért megoldatlan a mai napig, mivel annak közel 80 %-a hiányzik, és a meglévő darabokról sem lehet pontosan tudni mit is ábrázolnak.
Most azonban a Stanford Egyetem kutatói és a Római Civilizáció Múzeumának olasz régészei több irányból közelítik meg a problémát, hogy megpróbálják azt sikeresen megoldani. A Stanford kutatói digitálisan beszkennelték a térkép még meglévő 1186 darabját - illetve azok másolatait (ugyanis az eredeti nagyobb darabokból sokszor csak a pár centis töredékek vannak meg), majd egy olyan program megírásába fogtak, melynek algoritmusai megpróbálják összeilleszteni a darabokat. Ez azonban azért is nehéz - még a program számára is, mert a darabok az idők során erősen deformálódtak, így a szabálytalan faragványok sokszor keverednek az időjárás, a természet, illetve a későbbi sérülések nyomaival.
"Először manuálisan próbáltuk összerakni a darabokat, de az első két-három évben nem jártunk sikerrel, így ekkor fordultunk a számítógép felé" - mondta el a kutatást vezető Marc Levoy a sajtónak. Az elmúlt év ezután komoly sikereket hozott: a számítógépes analízis nagyjából annyi munkát végzett el, mint amennyit a kutatók az elmúlt 20 év során felmutathattak. Az elmúlt három hétben pedig komoly áttörést értek el: sikerült megalkotni az összes létező töredék 3 dimenziós virtuális képét, így talán egy lépéssel közelebb kerültek az ókori Róma térképéhez, melyet egy francia rajzoló nemrég képregényben is életre keltett.
A római British School igazgatója, Andrew Wallis Hadrill professzor szerint fantasztikus áttörés előtt állnak a kutatók, ugyanis: "Róma mindig is egy világváros volt, és a Forma Urbis minden részletében ez látható. A császárnak ugyanis első dolga az volt, hogy megtudja ki és hol élt a városában, és hogy lehet őket élelemmel ellátni, hogy ne lázadjanak fel. A térkép ezt szimbolizálja mind méretében mind pedig nagyszerűségében."
A Forma Urbis ezen kívül talán olyan részleteit is megmutathatja a városnak, mely sokak szerint talán a leginkább érdekes, ám a mai napig ismeretlen: ezek pedig a mindennapi Róma boltjai és közösségi helyei. A térkép azonban nem old meg minden rejtélyt: mivel csak térkép, ezért az épületeknek csak a földszinti képét mutatja meg, pedig a városban ekkor már többségében többemeletes bérházak álltak.
