Gmail, Drive, térkép, naptár, fordító, YouTube, Meet. Csak néhány szolgáltatás a Google-tól, amiket szinte már automatikusan használunk. Pár évtized alatt észrevétlenül beszivárogtak az életünkbe, de valóban a nagyobb jóllétünkre?

Itt az ideje, hogy nagyon öregnek érezzük magunkat: Larry Page és Sergey Brin 25 éve jegyezték be a Google.com domént (a mögötte álló céget csak egy évvel később). A Google név egyébként a googol, a 10100 szám nevéből eredeztethető, amelyet véletlenül tévesen írtak le, majd úgy is regisztráltak. Mivel egy googol a tudósok szerint nagyobb, mint az ismert univerzum összes részecskéinek száma, meglehetősen ambiciózus nevet választottak a keresőmotorjuk számára.

1. Ahogy keresünk

Bár a Google azóta már több tucat szolgáltatással van jelen az életünkben, elsőre talán mégis az internetes keresés jut eszünkbe róla. Ami nem véletlen, hiszen ezzel robbantak be a techiparba, pedig nem ők voltak az elsők e téren. Sőt nem is a másodikok vagy harmadikak. Emlékszik még például valaki az AltaVistára? A Google a korábbi keresőkkel szemben nem relevancia, hanem népszerűség, látogatottsági adatok alapján rangsorolja az oldalakat, így sokkal pontosabb találatokat ad. Nem véletlen, hogy ma már nem a szomszédot vagy a lexikont kérdezzük meg, hanem „guglizni” kezdünk, ha valamilyen receptet, terméket, orvost, jegyet keresünk vagy bármiről bármit tudni akarunk.

2. Ahogy levelezünk

A Gmail sem friss fejlesztés: 2004 óta szolgál minket szinte kimeríthetetlen tárhellyel. Míg korábban az e-mailek fárasztó törlése havi rutin volt, ma a gmailes postafiókunk már egyfajta mauzóleumként is funkcionál: réges-régi fájlok, hivatkozások, sőt elfelejtett kapcsolatok, életszakaszok lenyomatait őrzi.

3. Ahogy utazunk

A 2005-ben bemutatott – akkor még csak böngészőből működő – Google Maps sokkal több, mint az utazási útvonalak megtervezésére szolgáló eszköz: a legközelebbi és legjobb éttermet, bárt és élelmiszerboltot is evvel keressük meg, sőt a Google Street View (majd az Earth) 2007-es megjelenése óta távoli úti célok „meglátogatására” is lehetőségünk van.

4. Ahogy telefonozunk

A ma használt okostelefonok hetven
százaléka Androidot használ. A Google 2005-ben „csekélyke” ötvenmillió dollárt
fizetett a mobiltelefonos operációs rendszerért, ami ma már mintegy
hárommilliárd eszközön fut. A telefonunkkal manapság a legkevésbé telefonálunk,
sokkal inkább dolgozunk, fotózunk, zenét hallgatunk, játszunk, vele és rajta.
Mindezt több mint 2,5 millió applikáció segíti, amelyek jelentős része
ingyenesen letölthető a Google Play-ből.

5. Ahogy dolgozunk

A Google Docs lehetővé tesz számunkra,
hogy online, valós időben együttműködjünk. Feltölthetjük, módosíthatjuk és szerkeszthetjük
a munkákat, és a változásokat azonnal megoszthatjuk a kollégáinkkal. Ezáltal
hatékonyabbak lehetünk, és csökkenthetjük a felesleges adminisztrációt. A
Google Ads cégek millióinak biztosít lehetőséget termékeik vagy szolgáltatásaik
népszerűsítésére és forgalmazására. A 2006-ban felvásárolt YouTube pedig ma már
önmagában is fogalom, az internetes tartalomgyártás és -fogyasztás egyik
sarokköve, amelyből sokan nagyon rendesen meg is élnek.

6. Ahogy árucikké válunk

Mindannyian szeretjük az ingyenes
dolgokat, ezért könnyen elfelejtjük, hogy a Google által nyújtott
szolgáltatások valójában közel sincsenek ingyen. A Google lényegében az egyik
legnagyobb marketingcég: minden adatunkat – a naptárbejegyzésektől a térképes
keresésekig és a YouTube-on megnézett videókig – tárolja, elemzi és értékesíti
a hirdetőknek. Ezzel valójában minket, felhasználókat is árucikké változtat.

7. Ahogy kiszolgáltatottá válunk

A fentiek miatt a Google túl sokat tud rólunk, ráadásul lehetetlen szinte bármit is eltüntetni a szeme elől: ami egyszer kikerült a netre, azt így vagy úgy, de megőrzi. A Google (és más közösségimédia-oldalak) ezeken túlmenően egyre ügyesebben kötik le a figyelmünket, ami miatt egyre több időt és pénzt töltünk és költünk a különböző eszközökön, alkalmazásokban. A „figyelemgazdaságban” már az időnk is árucikk, ezért igencsak résen kell lennünk, hogy ellenálljunk a folyamatosan ömlő, hasznosnak tűnő, de sokszor valójában időrabló tartalmaknak. 

Nyitókép: Anadolu Agency via AFP/Aytac Unal