000_PAR2004081988183_16.jpg

Hatvanéves lenne Igaly Diána, az első női olimpiai bajnok sportlövőnk

Hatvan éve, 1965. január 31-én született Budapesten Igaly Diána olimpiai bajnok sportlövő, aki 2004-ben Athénban megszerezte a magyar sportlövészet hetedik olimpiai aranyérmét – nőként pedig elsőként szerzett hazánknak aranyérmet a sportágban.

Szülei is sportlövők voltak, akik lányukat a vadászat mitológiai istennőjéről nevezték el Diánának, habár akkor ez a keresztnév hivatalosan még nem szerepelt a naptárban. Hatévesen már ott volt a szüleivel a versenyeken, szinte az 1970-ben átadott budaörsi lőtéren nőtt fel. Amikor életében először meghúzta a ravaszt, szülei fogták a puskát, hogy a nagy erővel visszarúgó puska ne okozzon bajt. A lőpor illata magával ragadta, és – bár szülei kezdetben ellenezték – nem is volt kérdés, hogy ő is versenyezni fog.

Tizenhárom évesen lett igazolt sportoló, három év múlva már Európa-bajnok volt a juniorok között, 1989-ben édesanyjával együtt világbajnoki bronzérmet szerzett a csapatversenyben.

Az 1991-es világbajnokságon csapatban harmadik, egyéniben 8. lett, az Európa-bajnokságon mindkét versenyszámban aranyérmet szerzett, s a következő évben kijutott első olimpiájára. A skeet – akkor utoljára – még vegyes szám volt, a nők és a férfiak együtt álltak rajthoz. A hatvanfős mezőnyben vele együtt mindössze hat nő léphetett a lőállásba, Igaly összetettben a 42. helyen végzett. Érdekesség, hogy a versenyt – a lövészet történetében először és utoljára – a férfiak előtt egy nő, a kínai Csan Sang nyerte meg.

Igaly Diána 1993-ban Európa-bajnok lett csapatban, 1994-ben az Eb-n és a világbajnokságon is az aranyérmes csapat tagja volt, egyéniben ezüstérmet szerzett. Egy évvel később is a csapattal nyert Eb-t, a vb-n pedig ezüstöt, egyéniben bronzérmes lett. Az 1996-os atlantai olimpián skeetben nem rendeztek női versenyt, így nem is jutott ki az eseményre. Édesapját 1997 karácsonyán vesztette el, ami annyira megviselte, hogy abba akarta hagyni a sportot.

Édesanyja segített neki, hogy talpra álljon, egyben az edzője is lett. 1998-ban világcsúccsal nyerte meg az egyéni világbajnokságot, amivel rögtön olimpiai kvótához is jutott.

A női skeet első alkalommal 2000-ben került be az olimpia programjába. A sydney-i ötkarikás játékokon még mindössze 13 versenyző indult, s Igaly végül szétlövéssel a harmadik helyet szerezte meg. Az olimpiai érem lendületet és motivációt adott neki, két évvel később megvédte címét a világbajnokságon, csapatban pedig bronzérmes lett. Ezzel ismét ötkarikás kvótát szerzett, nyugodtan készülhetett az athéni olimpiára, 2003-ban az Eb-n és a vb-n is bronzérmes lett csapatban. A 2004-es ötkarikás játékokon kiváló formában lépett a lőállásba, az alapversenyt 72 koronggal az első helyen fejezte be.

A döntőt hibátlan teljesítménnyel zárta, és megszerezte a magyar sportlövészet hetedik olimpiai aranyérmét, a sportágnak 24 év után lett ismét magyar olimpiai bajnoka, Igaly első nőként szerzett aranyérmet.

Ezt követően évekig gondjai voltak az edzéslehetőségekkel, felkészülését sérülések is hátráltatták, de sikerült kvótát szereznie a pekingi olimpiára. A játékok előtt Biros Péterrel együtt ő tette le a versenyre készülő magyar sportolók nevében a fogadalmat. Az olimpián 66 koronggal zárta a 75 lövéses alapversenyt, és a 13. helyen végzett. Ezután két évet kihagyott, 2011-ben még megpróbált kvótát szerezni a londoni olimpiára, de ez már nem sikerült.

Igaly Diána a sportág egyik legkiválóbb magyar versenyzője volt. Négy olimpián indult, amiből egyet megnyert, négy világbajnoki és öt Európa-bajnoki címe mellett 1982 és 2007 között huszonkétszer lett magyar bajnok.

Sportolói pályafutását követően a 2007-ben édesapja emlékére alapított Igaly József Lövészklubban dolgozott a skeet-lövészet utánpótlás nevelésében. 2012-ben a Magyar Sportlövő Szövetség alelnökének választották meg, 2014-től a koronglövő szakág vezetőjeként tevékenykedett.

Sportpályafutásának elismeréseként hatszor lett az év magyar sportlövője, 2000-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. 2004-ben Törökbálint, 2005-ben Athén díszpolgára lett, 2019-ben a Magyar Sportlövők Szövetségének Életműdíjával tüntették ki.

Igaly Diána 2021 áprilisának elején koronavírus-fertőzés okozta betegség miatt került kórházba, és három nappal később, április 9-én hunyt el.

Ez is érdekelheti

Első olimpiai bajnok bokszolónk a ringben vett elégtételt Trianonért

Harminc éve, 1994. október 25-én halt meg Kocsis Antal ökölvívó, aki az 1928-as amszterdami olimpián a francia Armand Apell legyőzésével a magyar ökölvívó sport első olimpiai bajnoka lett. Győzemle után az öltözőben a Nemzeti Sport beszámolója szerint könnyeivel küszködve ezt írta egy papírlapra: „A trianoni békeszerződésért... Éljen Magyarország!”

A magyar szuperatléta rekordok sorát állította fel

Gyarmati Olga olimpiai bajnok távolugró száz éve, 1924. október 5-én született. Korszakának legjobbja volt.

Ki tudta, hogy Hajós Alfréd művészeti olimpián is érmet szerzett?

1912 és 1948 között a nyári olimpiákhoz művészeti versenyek is kapcsolódtak, amelyeken ugyanúgy érmeket osztottak, mint a sportversenyeken.

A magyar teniszbajnoknő, aki még 40 évesen is a világ egyik legjobbja volt

Körmöczy Zsuzsa, a legsikeresebb magyar teniszezőnő, az egyetlen, aki női egyesben Grand Slam-tornát nyert száz évvel ezelőtt, 1924. augusztus 25-én született.