A kevesebb mint 200 fős Szaporca korábban 210 ezer forintot költhetett kultúrára egy évben, a polgári kormányzat döntése alapján azonban most minden falu legalább 1,2 milliót fordíthat ugyanerre a célra. A növekedéssel összesen 1800 kistelepülés növelhette a kultúrára fordítható állami forrását, amely jövőre tovább emelkedik, mintegy 1,8 millióra ? jelentette be az államtitkár. Emellett a kistelepülések ma már alkalmazhatnak egy-egy, az állam által fizetett közfoglalkoztatottat, akinek feladata, hogy a kultúrán keresztül fogja össze a helyi közösséget.
?A fesztivál szervezését megelőzően megnéztük, hogy hasonlít-e az Ormánság például a kapolcsi fesztiválhelyszínekhez, az erdélyi kalotaszegi világhoz vagy a drávaközi, horvátországi magyar falvak miliőjéhez. Rájöttünk ugyan, hogy nem, de éppen ez adja a különlegességét? ? fogalmazott Hoppál Péter. Arra, hogy miért van szükség a hasonló programok szervezésére, az Ormánság kényszerű Csipkerózsika-álmát hozta fel az államtitkár. Kákicsi Kiss Géza, az Ormánság írója 1937-ben készült nagy szociográfiájában a térség lejtmenetéről ír, egyúttal feltárja, milyen nagy gazdagság birtokosa ez a terület. Ezt a sokszínűséget szeretné megmutatni a második alkalommal megtartott fesztivál. ?Olyan értékeket tudunk a közönség elé tárni, amelyek eredete még felfejthető: a hímzőkultúrát, a fakazettás templomokat, a tájnyelvet, a térség népdalkincsét és épített kulturális örökségét.?
A szervezők különleges helyszíneken ? köztük a szaporcai Ős-Dráva Látogatóközpontban is ? várják a fesztiválra látogatókat. Az idei díszvendég az Ormánság szülötte, a decemberben 70. életévébe lépő Szatyor Győző szobrászművész, akinek három kiállítása is nyílik a fesztiválon.
A rendezvényeken fellép többek között Varnus Xavér, Szirtes Edina Mókus, a Kaláka, a Hagyományok Háza és Pápai Joci zenekarával, és már látható volt a Boban Marković Orkestar, valamint a Besh o droM, illetve a fesztiválon jártak a Nemzeti Színház ifjú művészei: Vidnyánszky Attila rendezésében a szaporcai Hétöles tónál adták elő a János vitézt.
Kiállítással és folyamatos vetítéssel jelentkezik Szaporcán a Cseh Tamás Archívum: a tárlat a művész pályája mellett azokat a kortársakat is bemutatja, akikkel a zenész együtt dolgozott. A különböző életszakaszokat feltárva a ?60-as évekkel indulunk, hogy bepillantsunk a képzőművész Cseh Tamás életébe, aki akkoriban rajztanárként dolgozott. Még ugyanebben az évtizedben kezdetét vette a bakonyi indiánjáték.
A kronologikus sorba rendezett fényképeken a zenész tordasi gyerekkora elevenedik meg, majd a Villányi és a Bartók Béla úti lakásban töltött évekről láthatunk fotókat. Szerepel továbbá egy teljes, eredeti lemezgyűjtemény, amely az Archívumból érkezett a kiállításra. Hangulatfestésként több plakát tekinthető meg, és egy 24 képből álló sorozat is látható a ?80-as évek elején készült Frontátvonulás című előadásról, valamint megismerhetjük Cseh Tamás kortársait, munkatársait is: közös fotókon tűnik fel például Jancsó Miklós és Bereményi Géza.
Egy csaknem háromórás videóösszeállítás is látható a kiállításon, amely egy 1974-es, műegyetemi koncertfelvétellel indul, megnézhető egy pécsi Jóslat-előadás a ?80-as évekből, végül pedig a Századik éjszaka előadása a Katona József Színházból. A felvételek között Cseh Tamás híres költőkkel való kapcsolatáról, valamint katonadalairól hallhatunk.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
