650 éves Kodály és Katona szülővárosa

A Duna-Tisza közének kiemelkedő stratégiai pontjaként Kecskemét a történelem szinte valamennyi korszakában központi hely volt. A település története során prosperáló és nehéz időszakok váltották egymást. Ahogy a város jelmondata ? ?Sem magasság, sem mélység nem rettent? ? is utal rá, fényesebb és küzdelmesebb évek, évtizedek egyaránt részei a hat és fél évszázadnak. Kecskemét ? a tatárjárás után az elpusztult szomszédos birtokokkal megerősödve ? 1368-ban már mezőváros volt; a település túlélt tűzvészeket, pestisjárványokat, homokveszedelmet, rác pusztítást, a 20. század emberéletet semmibe vevő diktatúráit, de minden helyzetben előre tudott tekinteni, és talpra állt.

Kecskemét kultúrában is gazdag 650 évet tudhat maga mögött. Olyan híres szülöttekkel büszkélkedhet, mint Kelemen László, az első magyar hivatásos színtársulat vezetője, Katona József drámaíró vagy Kodály Zoltán zeneszerző. Itt játszódik A beszélő köntös, Mikszáth Kálmán regénye, és itt forgatta Máriássy Félix a Rokonok című Móricz-adaptációt. 1912 óta működik a Kecskeméti Művésztelep, 1971 óta a Pannónia Filmstúdió helyi műterme, számos gyűjtemény mellett itt található a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály-iskola, a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma; a Cifrapalota ad helyet a Kecskeméti Galéria gyűjteményének, a Tóth Menyhért festőművész életművét bemutató kiállításnak, a Nemes Marcell-gyűjteménynek és a Glück-féle hagyatéknak. Jövőre ünnepli félévszázados születésnapját a Forrás című irodalmi folyóirat.

A kiállítás Szent Miklós napján nyílt meg, nem véletlenül. Mira püspökéről köztudott, hogy a házasság, az anyaság oltalmazója és a gyermekek barátja volt, kevésbé ismert azonban, hogy a Miklós-kultusz virágzott a kalmárok és a tőzsérek körében is. Kecskemét kereskedelmi utak találkozásánál fekszik, és a középkor idején része volt a Szent Miklós oltalma alatt álló kereskedő városok hálózatának. A település lakói neki ajánlották második plébániatemplomukat, és a város 14. századi pecsétjén is megtalálható Kecskemét egykori védőszentje.