Csűrős Réka a bábszínház látogatottságáról elmondta, bár előadásaik népszerűek, egyre nehezebb megtölteni a termet, mert csökken a magyarok aránya a városban, bár a lakosságszám nő. Kolozs megye lakosságának 17 százaléka magyar, arányában a román tagozathoz képest 25?30 százalékát hozzák a bevételeknek, ami azt jelenti, hogy jól teljesít a magyar tagozat. Kolozsváron rendszeresen elviszik produkcióikat tanintézetekbe, emellett turnékra jár a társulat a környékbeli településekre, kisvárosokba, községekbe. Hosszabb vidéki turnékra is mennek: tavaly több napig játszottak Gyergyó környékén, Szilágy és Fehér megyében, nemrég Nagyenyedre, Magyarlapádra és Szilágycsehbe is eljutottak.
A kolozsvári magyar tagozaton tizenegy színész, öt technikus, valamint a tagozatvezető, a szervező és az irodalmi titkár dolgozik, félállásban pedig egy közönségkapcsolatokért felelős munkatárs. Az egyik legnagyobb nehézség a társulat felépítése, hiszen képzett, oklevéllel rendelkező bábszínészük nincs. Magyar nyelvű bábszínészképzés működik ugyan Marosvásárhelyen, ám ott sok, Magyarországról érkező hallgató tanul, akik közül a legtöbben hazamennek a képzést követően, ott folytatják a karrierjüket.
Nehézségekbe ütközik a színház technikai feltételeinek biztosítása is, bár a Bethlen Gábor Alaptól kapott támogatás sokat segített ebben.
A bábszínházi előadások típusairól szólva Csűrös Réka elmondta: az idősebb társulati tagok inkább a hagyományosabb, kesztyűs bábos, paraván mögötti bábszínházat kedvelik, a fiatalok pedig inkább a színészi munkára alapozó, a paraván előtt játszódó színházat. ?Úgy próbálunk műsortervet kialakítani, hogy minden szerepeljen benne. A minőségre fektetjük a hangsúlyt. Azt szeretném, ha vizuálisan, szövegszinten és rendezés szempontjából is minőségi produkciók születnének, ne föltétlenül sok, de jobb minőségű, még ha kevesebb is? ? mondta a tagozatvezető.
Forrás: kronika.ro
