Fekete Gyula
Író, szociográfus. A Szabad Szó, 1947-től a Március Tizenötödike szerkesztője. 1956-ban az Írószövetség titkáraként tartóztatták le. 1966-tól hallhattuk az "Egy korty tenger" c. rádiós sorozatát. Vitáival a GYES bevezetését, a családok támogatását szorgalmazta. 1981-ben az Írószövetség alelnökévé választották, 1988-tól a Hitel munkatársa. Az MDF egyik alapítója. Itthon 58, külföldön 11 kötete jelent meg. "Az orvos halála" c. regényéből film készült. Közéleti tapasztalatainak összefoglalója a "Naplóm a történelemnek" c. műve. József Attila díjas, a Művészeti Akadémia aranyérmese.
Lőcsei Gabriella
Hírlapíró. Pápai iskoláséveit a sors ajándékának tekinti - olyan tanárok tanították, akik a költő Nagy Lászlót, Csoóri Sándort. 1968-ban magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Tanári állást sehol nem kapott, visszatért hát gyermekkori álmához: az újságíráshoz. A Magyar Nemzetnek 1973 óta a munkatársa, 1991 óta szerkesztője is. Televíziós jegyzetei és kulturális tárgyú írásai tették ismertté. Munkásságát Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal, Táncsics Mihály-díjjal jutalmazták, ám számára az is kitüntetés, hogy a Magyar Nemzet olvasói ma is ugyanúgy becsülik, mint három évtizeddel ezelőtt.
Schäffer Erzsébet
Újságíró. A Gyermekünk című lap után, lassan húsz éve a Nők Lapja főmunkatársa. Hétről-hétre napvilágot látó, irodalmi igénnyel megírt mini-esszéi, ?embermeséi? a lap egyik legismertebb, legkedveltebb újságírójává tették. Hét könyve jelent meg, köztük a Pipacsvirágom, az Egyszer volt, a Lábujjhegyen, az Ómama és a főpincérek. Hangoskönyvei is sikert aratnak. Gyakori olvasó-találkozói lélektől lélekig tartó utazások. Lázár Ervin írta róla: ?Olyan erővel árad belőle a bizalom, szabaddá teszi az embert?? Munkásságát Pulitzer-emlékdíjjal, a Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el.
