1950-ben, december 19-én született Tímár Péter Budapesten. Amatőrként kezdte a szakmát, később filmtrükköket és kísérleti filmeket készített. Komoly tapasztalatokkal a háta mögött elvégezte az operatőr szakot, az Egészséges erotikával azonban rögtön rendezőként debütált. A híressé vált csetlő-botló, némafilmeket idéző hatásokat úgy érte el, hogy fordítva vette fel a jeleneteket és visszafelé vágta be őket. Tímár Péter ezt követően olyan, mára már klasszikussá vált vígjátékokkal örvendeztette meg a magyar közönséget, mint a Csapd le, Csacsi!, a Csinibaba vagy a Zimmer Feri.

Eperjes Károly színművész

Eperjes Károly mint a Csapd le, csacsi! Béla szomszédja (1990)

„A Filmgyárban ismerkedtem meg Péterrel” – idézi fel Eperjes Károly. „Az első közös munkánk a Csapd le, Csacsi! volt, amellyel nagyon nagy örömet okoztunk egymásnak és főleg a közönségnek. Péter számomra ideális rendező, aki a saját elképzelései mellett teret ad a munkatársainak. Ha valakinek érdekes ötletei támadnak, azokat beépíti.

Szerettem vele dolgozni, mert alkotótársnak tekintett.”

A színművész hozzátette: mindkét közös alkotásukban a korábbiaktól eltérő karaktert alakított. „Ezek a filmek már A hetvenkedő katona Radnóti Színházi bemutatója után forogtak, előfordulhat, hogy Péter látott benne, és ez adta számára az ötletet. A karakteremben benne van a jó értelemben vett „bohóckodás”, és Péter remekül használta ezt a korábban leginkább színpadon megmutatott arcomat.  Harmonikus munkák voltak, amelyekben mindenki igyekezett a legjobbat nyújtani. Péter ötletgazdag, felkészült rendező, aki alkotótárssá emeli a kollégákat, és ezzel inspiráló légkört teremt.”

A Csinibaba a kilencvenes évek egyik legnagyobb magyar közönségsikere. Félmilliónál is többen váltottak rá jegyet, zenéje sokáig vezette a slágerlistákat. A kritika is jól fogadta, a Magyar Filmszemlén megosztva a legjobb filmnek járó díjat vihette haza. A Csinibaba méltó folytatása a hazai vígjáték nagy hagyományainak. Népszerűsége a mai napig töretlen, egyes mondataiból szállóigék lettek. Operatőre – csakúgy, mint a Csapd le,csacsi! című filmnek – Szatmári Péter volt.

Szatmári Péter operatőr

Szatmári Péter
Forrás: Pro Video Film

„Kedves Péter! Te évről évre felköszöntesz a születésnapomon, mindig valami kedves, személyes pillanatot felidézve a közös munkáink alatt eltöltött időkből. Hasonló alkalmakkor én általában egy szimpla „boldogszülinapottal” szoktam feléd ugyanezt lerendezni, ami nem jelenti azt, hogy nem gondolnám ezt őszintén és komolyan. Ez most is így van, de egy gondolattal most kiegészíteném. Több mint harminc éve találkoztunk először. Akkor én még másodéves operatőr-hallgató voltam, különösebb filmes tapasztalat nélkül. Te mégis megtiszteltél a bizalmaddal,

ami akkor olyan erőt és önbizalmat adott nekem, amiből a mai napig táplálkozom.

Ha ez akkor nem így történik, valószínűleg a pályám sem így alakul, biztosan nem lenne mögöttem ennyi nagyjátékfilm, amiből jó párat Veled közösen készítettünk. Most megragadom ezt az alkalmat arra, hogy elmondjam neked, mennyire hálás vagyok ezért. Nagyon boldog születésnapot, Péter! Ölellek: Szatyor”

Igó Éva színművész

Igó Éva Margitként a Csinibabában (1997)

A Csinibaba castingján ismerkedtünk meg – meséli Igó Éva. „Péter Revicky Gábor mellé keresett partnert, akivel addigra már több kiváló közös munkát tudtunk magunk mögött.”A színművész felidézte: kis költségvetés állt rendelkezésükre, ezért feszített tempójú forgatás volt, minden jelenetet legfeljebb kétszer vettek fel. „Egy Margit körúti presszóban forgott a jeleneteink jelentős része. Péter kitalálta, hogy lassított tempóban, elnyújtott beszéddel, mozgással rögzítsük, majd gyorsítva vágta be a filmbe, így jött létre ez a különös, rajzfilmszerű elrajzoltság.

Péter zseniális minden téren – kiváló forgatókönyvíró, rendező, operatőr.

A Csinibaba varázsa talán abban rejlik, hogy egyszerre tudta megszólítani a fiatal és az idős generációt, a nosztalgia és a groteszk látásmód különös elegyével. Nagyon szép emlékem ez a forgatás, amelyet Péter – a feszített tempó ellenére – csendes higgadtsággal vitt végig.”

Gelencsér Gábor filmtörténész

Gelencsér Gábor
Fotó: Major László

„A legszívesebben azt mondanám, Tímár Péter a magyar filmtörténet fenegyereke – ha ez nem hangozna szemtelenül, különösen e köszöntés apropóján… Az még hagyján, hogy előbb végigjárta a filmgyári szamárlétrát, majd operatőri diplomával vált elismert és sikeres rendezővé. Hasonló karrierek akadtak előtte és utána is. De hogy valaki a kísérleti filmezéstől jusson el a hatalmas nézőszámot produkáló populáris filmig, vagyis átfogja a filmművészet teljes spektrumát, az alighanem egyedülálló teljesítmény. Szinte furcsa leírni: ugyanaz a Tímár Péter jegyzi a Balázs Béla Stúdióban készült experimentális darabokat, így a címükkel is absztrakt formára utaló Visust, Mozgókép-analízist, Summát, Rasztert és Freskót, továbbá ő az alkotótársa Bódy Gábornak a régi amatőrtekercsekből összeállított Privát történelem készítésekor, mint aki az Egészséges erotikát és a Csinibabát rendezi. S talán még ennél is különösebb, már-már a paradoxon paradoxona, hogy

nemcsak váltani tud a kísérletiből a populárisba, hanem a kettőt ötvözni is képes.

Ha csak a két, talán legfontosabb és legnagyobb sikerű filmjére gondolunk, micsoda különleges képi és vágási technika jellemzi mindkettőt! Ám ez a szokatlan formahasználattól idegenkedő nézőket sem ijeszti el, sőt, fokozza a hatást, méghozzá a műfaj keretén belül: az Erotika esetében a bohózatot, a Csinibabáéban pedig a zenés filmet támogatják trükkös film-játékok.

Gálvölgyi János és Tímár Péter a Csinibaba forgatásán
Forrás: BUDAPEST FILM

Nem véletlen, hogy Tímár nemcsak legtöbb munkájának forgatókönyvírója (ez kevéssé szokatlan), hanem valamennyinek vágója is (ez viszont már jóval ritkább jelenség). Az is előfordul, hogy a magyar filmből fájóan hiányzó műfajt „vezet be”, így a pszichothrillert a Mielőtt befejez a röptét a denevérben, de összeállít egy egész estés Moziklipet, forgat filmet a vakokról – vakoknak (is) a Vakvagányokban, s mesél el történetet visszafelé A Herceg haladékában. A formajátékok mellett ugyanakkor van mondanivalója az ötvenes évekről (6:3) vagy a rendszerváltásról (Csapd le csacsi!). Az elmúlt években két alkalommal volt lehetőségem közönség előtt beszélgetni vele. Mindkétszer elmondta, hogy azok a filmjei lettek jók, amelyek „meg akarták csinálni magukat”. Szerencsére Tímár Péter életművében sok film akarta megcsinálni magát. Isten éltesse!”

Koltai Róbert színművész

Kristóf Kata és Koltai Róbert az Egészséges erotikában (1985)
Fotó: NFI/Gáspár Miklós

„Drága Péter! Gyakran érzem úgy, olykor még klasszikus színdarabok esetében is, filmekben mindig, hogy a szövegen vagy az adott műfordításon módosítani kellene. Még jobban szájra tenni, dúsítani egy-egy poénnal, hogy ütősebb legyen. Ezzel sikerül néha felcukkolni a rendezőket, bár akadtak olyanok is, akik kötélnek álltak. Te, Péter az Egészséges erotikában számomra is tökéletes nyelvi leleményekkel leptél meg, amit csak elrontani tudtam volna.

Ünnep volt Veled a munka minden pillanata,

a végeredmény, sokszázezer boldog néző csak hab volt a tortánkon. Kívánom a 70. születésnapodon, hogy még sok-sok ötletedből szülessen film mindannyiunk örömére!”

Nyitókép: Tímár Péter, fotó: Adrián Zoltán