„Anne 1942. június 12-én a tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba a szüleitől. Ebbe írta a leveleit, képzeletbeli barátjának, Kittynek címezve.
Már otthon, Merwedepleinben írni kezdett, ezt aztán a búvóhelyen is folytatta. Bejegyzéseit először csak magának szánta, 1944 tavaszán azonban családjával egy illegális londoni rádióadást hallgatva megtudta, hogy az emigráns holland kormány egyik minisztere a háború után szeretné megjelentetni a német megszállás idején keletkezett magánnaplókat és levelezéseket. Annét ez arra inspirálta, hogy Het Achterhuis (A hátsó traktus) címmel a naplóját regényformába öntse. Nekilátott megszerkeszteni és újraírni az addig lejegyzett szövegeit, és a legtöbb szereplőnek álnevet adott. A napló utolsó bejegyzése 1944. augusztus 1-jén kelt. Három nappal később, augusztus 4-én Annét a rejtekhely többi lakójával együtt felfedezték, letartóztatták, elhurcolták és hamarosan megölték.” (Részlet a könyv előszavából)
A hátsó traktusban rejtőző nyolc ember közül egyedül Otto Frank élte túl a háborút. Lányai haláláról csupán hónapokkal később, Amszterdamban értesült. Miep Gies, aki egyik segítőjük volt a rejtőzködés alatt, ekkor adta át neki Anne írásos hagyatékát. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem Otto Frank volt az, aki a napló kiadásának gondolatát elsőként felvetette. Barátok és ismerősök győzték meg, hogy így kell tennie, mert ez volt a lánya kívánsága.
Otto Frank a napló kiadásából származó jogokat halála után a baseli székhelyű Anne Frank Alapítványra hagyta. Az eredeti napló, levelek és más dokumentumok Otto Frank 1980-as halála után a Hollandiai Háborús Dokumentumok Intézetébe kerültek, ahol 1986-tól szabadon kutathatók.
Az amszterdami ház 1960 óta emlékmúzeum. Anne Frank történetét több filmben és színdarabban dolgozták fel, készült belőle képregény, a Grigori Frid írta monoopera-változat jelenleg is a Budapesti Operettszínház repertoárján szerepel.
A 75 éve megjelent, az UNESCO által világörökséggé nyilvánított naplót több mint hetven nyelvre fordították le. Az évforduló alkalmából magyarul új elő- és utószóval, kronológiával, illusztrációs anyaggal, valamint a korábbinál bővebb, 16 oldalas képmelléklettel jelent meg, olvasható benne továbbá Heller Ágnes beszéde, amely 2019. június 12-én, Anne Frank születésének 90. évfordulóján hangzott el a frankfurti Pauluskirchében.
