E perben persze nem csimpánz, hanem egy darwinista tanító ült a vádlottak padján, akinek bűne az volt, hogy az evolúcióelméletet is megismertette tanítványaival. Az eljárást egy Tennessee államban abban az évben hozott törvény, a Butler Act alapján indították meg, amely kimondta: a Biblia tanításaival ellenkező eszméket nyilvános iskolákban tilos tanítani, az evolúció elméletét istenkáromlásnak tartották. A jogszabály első áldozata a 24 éves John Thomas Scopes biológiatanár lett, aki ellen azért emeltek vádat, mert a darwini tanokra hivatkozva azt állította, hogy az ember a majomtól származik. A Rhea megyei bíróság előtt a vád fő képviselője William Jennings Bryan, az 1913-15 közti külügyminiszter, a védő Clarence Darrow ügyvéd volt.
A Galilei peréhez hasonlítható eljárás július 10-25. közt zajlott, óriási nyilvánosság mellett. A világszerte hatalmas felháborodást keltő ítélet Scopest vétkesnek mondta ki, bár csak 100 dollár pénzbüntetésre ítélték. A tennessee-i Legfelsőbb Bíróság - mivel csak esküdtszék szabhatott volna ki pénzbüntetést - megsemmisítette a döntést; ez azonban nem a darwinizmus örök győzelme volt, csak megengedte, hogy a tanár a meggyőződése szerinti legjobb elméletet tanítsa. A döntés elvette a fellebbezés lehetőségét, s az evolúció oktatásának tilalma 1967-ig érvényben maradt Tenessee-ben. Érdekes egybeesés, hogy a per idején, 1925. július 18-án jelent meg Hitler műve, a Mein Kampf, a nácizmus bibliája.
Stanley Kramer 1960-ban Aki szelet vet címmel filmen dolgozta fel a majomper történetét. Hazánkban Móra Ferencet feljelentették, mert kirakta a falra egy majomember-koponya képét. Cseh Károly jugoszláviai baloldali tanító-újságíró ellen is per indult Darwin elméletének tanítása miatt 1928-ban, ez volt az adai majomper.
Az Evolúció-ellenes Liga ülése
a per idején
A daytoni majomper feltárta a vallásos Amerika mély konzervativizmusát és haladás-ellenességét. Az Egyesült Államokban az I. világháború alatt teret nyert az intolerancia, főleg a közép-nyugati középrétegek közt. Kampány indult a szeszfogyasztás ellen, mert az 1919-ben érvénybe lépett szesztilalom csak növelte az alkohol fogyasztását, s a csempészeket, a zugfőzdéket s a rajtuk uralkodó gengsztereket gazdagította. A prohibíció során felnőtt alvilág a tilalom 1933-as megszűnte után a bűnözés más ágaiban élt tovább. Már 1918-ban erősen korlátozták, majd 1924-ben és 1929-ben újraszabályozták a bevándorlást.
A szociális bajok, a nagyvárosok feszültségei bűnbakért kiáltottak, ez felerősítette a rasszizmust, az idegenek, a katolikusok és radikálisok iránti gyűlöletet. Az 1920-as évek a baloldal elleni hisztérikus kampánnyal indultak, az igazságügyi miniszter vizsgálóbizottsága rövid idő alatt 4000 embert vett őrizetbe, és 250 külföldi radikálist deportált Oroszországba. Két anarchista, a katonai szolgálatot megtagadó olasz bevándorlót, Saccót és Vanzettit 1920-ban gyilkossággal vádolták meg, és az évekig tartó koncepciós pert a bíróság kirívó elfogultsága jellemezte. Bár a bizonyítékok nem voltak meggyőzőek, az esküdtszék kimondta bűnösségüket és 1927-ben kivégezték őket. Megerősödött a Ku-Klux-Klan, amely északra is kiterjesztette működését, a feketék meglincselése mellett magasra csapott az antiszemitizmus hulláma is.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1968-ban döntött úgy a véleménynyilvánítás szabadsága alapján, hogy az evolúció darwini modellje oktatható. A kreacionisták ekkor azt követelték: kapjon egyforma súlyt az evolúció és a teremtésmodell. 1970-ban Arkansas és Louisiana úgy határozott, ahol az evolúciót tanítják, ott párhuzamosan oktatni kell a Teremtés Könyvén alapuló "teremtéstudományt" is, e helyi törvényeket a Legfelsőbb Bíróság csak 1987-ben helyezte hatályon kívül. 1981-ben Kaliforniában is volt egy majomper, ebben egyik félnek sem adtak igazat, de előírták: az iskolák a darwinizmust elméletként, ne tényként ismertessék.
(Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank)
