A 20. század második felének kultúrtörténetére meghatározó hatást gyakorló Beatles egykori tagjának élete szó szerint is nyitott könyv, annyi elemzés, tanulmány és életrajz jelent már meg róla. Munkáscsaládban nőtt fel, és bár vett zeneórákat, hallás után tanult meg játszani zongorán és trombitán, majd azon a gitáron, amelyet a rockőrület kitörése után eladott trombitája árán vett. Tizenhat éves volt, amikor megírta egyik első dalát When I’m Sixty Four címmel. Szerzeményét Frank Sinatrának szánta, de végül csak az 1967-es Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band albumon jelent meg, és akkor vették fel, amikor Paul apja 64 éves lett.
Liverpoolban született, gyermekkori otthona ma műemlék.
1957-ben egy templomi fesztiválon találkozott John Lennonnal, akivel Quarrymen néven alapítottak együttest, és elkezdtek dalokat írni. A formáció, amelyhez nem sokkal később csatlakozott a gitáros George Harrison is, több név- és tagcsere után The Beatles néven futott be, a dobok mögött akkor már Ringo Starr ült.
A The Beatles hatását nehéz volna túlbecsülni a hatvanas évek zenéjére és ifjúságára, nemcsak kulturális, hanem társadalmi jelenségnek is számítanak.
A Lennon–McCartney páros ontotta a slágereket, a legenda szerint megesett, hogy a Liverpoolból Londonba tartó autóban egy nagylemeznyi dalt dobtak össze. Ők ketten jól kiegészítették egymást, John volt a keményebb, keserűbb és cinikusabb, Paul a kedvesebb és érzelmesebb. Bár a számokat mindig közösen jegyezték, tekintet nélkül arra, hogy éppen ki írta a zenét vagy a szöveget vagy akár egyedül mind a kettőt, nyílt titok, hogy McCartney műve egyebek között a Hey Jude, a Let It Be és a Yesterday, minden idők legtöbbször, több mint 2200 alkalommal feldolgozott dala.
A The Beatles 1966-ig folyamatosan turnézott, de azután már csak a stúdióban dolgoztak, mert belefáradtak az őket körülvevő hisztériába.
A kétperces slágerektől 1967-re eljutottak a popzenét művészet rangjára emelő Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band (Bors őrmester) albumig, egybehangzó vélemény szerint minden idők legjobb nagylemezét alkotva meg. Az együttesen belül azonban egyre erősebbek lettek a feszültségek, és 1970-ben Lennon és McCartney dühös szakmai, személyes és pénzügyi viták közepette búcsút intett egymásnak. Azt, hogy a Beatles felbomlásáért ki a felelős, vélhetőleg soha nem tudjuk meg, Sir Paul mindenesetre tavaly azt állította, nem ő, hanem Lennon volt a kezdeményező.
Szólóban Paul futotta be a legsikeresebb karriert.
1969-ben másodszor is megnősült, feleségével, Lindával Wings néven együttest alapított, turnézott, sikerszámokat írt. Lennon a szemére is vetette, hogy bárgyú szerelmes dalocskákra pazarolja tehetségét. „De hát ha ez kell az embereknek, miért ne?” – kérdezett vissza Paul, aki csak azért is Silly Love Songs címen adott ki lemezt. Életének talán legnehezebb éve 1980 volt, amikor előbb marihuánabirtoklásért kapcsolták le, majd meggyilkolták John Lennont, akivel nem sokkal korábban békült ki.
A következő évtizedben csak lemezeket készített. Stevie Wonderrel és Michael Jacksonnal is dolgozott.
Turnéra csak 1989-ben indult ismét, és Rióban világrekordot jelentő, 184 ezres közönség előtt csapott a húrok közé. Még ma is újabb és újabb lemezekkel rukkol elő, a 2018-as Egypt Station című albuma 32 év után vezette ismét az amerikai listát. 2020-ban karanténalbummal jelentkezett. 2012-ben a londoni Hyde Parkban ő volt Bruce Springsteen meglepetésvendége, aki szavai szerint fél évszázada várt a közös fellépésre. Az azonban rövidre sikerült: két The Beatles-szám eljátszása után a hatóságok a zárórára hivatkozva kikapcsolták az áramot a színpadon.
A balkezes volta miatt fordított húrozású basszusgitáron játszó McCartney nem lázadó fajta. Mindig rendezett családi életet élt, egyetlen káros szenvedélye a füves cigaretta volt, de már azt is letette. Bár milliárdos, takarékos ember lévén sokáig metrón járt dolgozni. Érdeklődési köre is rendkívül széles: jóllehet a kottaolvasás művészetét a mai napig sem sajátította el igazán, írt már oratóriumot és filmzenét, sikeresen ruccant ki a költészet és a festészet területére, lelkesen propagálja a vegetáriánus életmódot.
1997-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte, így a neve elé írhatja a Sir szócskát. A kitüntetést nem zenei munkásságáért, hanem emberbaráti tevékenységéért kapta, mert popfőiskolát alapított, és lelkesen támogatja a legkülönfélébb humanitárius szervezeteket. A Beatles tagjaként már megkapta a Brit Birodalmi Rend tagja (MBE) kitüntetést. Ez akkoriban hatalmas vihart kavart, számos kitüntetett küldte vissza saját érmét, mert nem akart osztozni a címen „a gombafejű narkósokkal”.
Emellett tagja a brit Királyi Zeneakadémiának, megkapta az amerikai Kennedy Központ díját, és nem amerikai állampolgárként először a Gershwin-díjat, 2018-ban a Wolf-díjat, tavaly a brit posta bélyegsorozatot adott ki tiszteletére. A zenész jelenleg harmadik feleségével, egy amerikai üzletasszonnyal él, előző házasságaiból öt gyereke született, közülük Stella elismert divattervező.
Sir Paulról még tudni érdemes, hogy valahol a világon minden percben felhangzik egy dala, ezért hosszú ideje a leggazdagabb brit zenész.
A Guinness-rekordok szerint minden idők legsikeresebb zeneszerzője és előadóművésze, aki több mint százmillió lemezt és ugyanennyi kislemezt adott el. Harminckét dala volt első az amerikai slágerlistán, Angliában a liverpooli filharmonikusokkal készített Liverpool Oratorio a klasszikus zenei lista élére is felkerült. Természetesen a rockzene halhatatlanja, méghozzá kétszeresen is, egyszer mint a The Beatles tagja, egyszer pedig saját jogán. Grammy-díjból 21-et őriz odahaza.
Nyitókép: Paul McCartney 1989-ben egy lyoni koncerten. Fotó: AFP/Jean-Marie Huron
