A magyarországi Színházi Olimpia szervezésének kulcsfogalmai az autonómia, a szabadság és a kultúrához való hozzáférés segítése. Ennek jegyében formálódott a szervezést irányító budapesti Nemzeti Színház és a művészeti vezető, Vidnyánszky Attila olimpia-koncepciója. „Ekkora méretű színházi esemény még nem volt Magyarországon, és idén ez a legnagyobb színházi esemény a világon. 58 ország, 400 társulat, 750 előadás, több mint 7500 résztvevő eddig – ez a készülő Színházi Olimpia számokban” – összegzett Vidnyánszky Attila a debreceni sajtótájékoztatón. Hozzátette azt is: „Nemcsak Budapest, nemcsak a kőszínházak ünnepe ez, hanem a teljes szakmát felöleli, beleértve az amatőr- és a diákszínjátszást, a bábszínházat és a cirkuszt is. A Színházi Olimpia nagyszerű lehetőség, hogy a kapcsolatok megszakadása ellen dolgozzunk, folyamatos kíváncsisággal egymásra.”
A húsvéttól Szent Iván éjjeléig zajló események kiemelt helyszíne Debrecen, a Csokonai Fórum és a Vojtina Bábszínház.
Puskás István, Debrecen város kulturális alpolgármestere úgy fogalmazott: „2023-ban Debrecen kulturális életében a főszereplő a színház. A debreceniség építésének része a közvetítő szerep is a nagyvilág és a régió között, a város örömmel vállalja a híd szerepével járó felelősséget, ennek újabb fejezete a most megvalósuló Színházi Olimpia annak reményével, hogy a találkozásokból együttműködések születnek majd.”
Az Olimpia programjai között kerül sor 2023-ban a Bábművészeti Világtalálkozóra, amely önmagában külön egységet képez: az ország 13 bábszínháza április közepétől egészen június végéig várja az érdeklődőket a programsorozatra. A nemzetközi találkozó az együttműködés jegyében szerveződik. Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Vojtina Bábszínház igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: az ország 13 bábszínházában 332 esemény valósul meg, amelyek között szerepel kortárs bábelőadás, vásári bábjáték, gólyalábas attrakció, utcaszínház és megannyi izgalmas műfaj. 53 külföldi, 7 határon túli, 57 hazai magyar társulat szolgálja az olimpia szellemiségét, illetve gondoskodik a sokszínű bábos világ megmutatásáról.
A Vojtina Társulata 34 előadással – köztük határon túli magyar és külföldi társulatokkal –, három kiállítással, életkortól függetlenül számtalan játékos, bábos eseménnyel, utcai felvonulásokkal, koncertekkel vár mindenkit. A Bábművészeti Világtalálkozón a befogadó bábszínházak triolákra, hármas egységekre oszlanak. A Vojtina Bábszínház az Észak-keleti triola részét képezi, amelyben társaik az egri Harlekin Bábszínház és a miskolci Csodamalom Bábszínház, amely intézmények képviselő szintén tiszteletüket tették a sajtótájékoztatón.
A Csokonai Fórumban rendezett sajtótájékoztatón részt vett Pályi János, a Bábművészeti Világtalálkozó művészeti vezetője is, aki elmondta: „A tervezés során körbejártuk az ország összes bábszínházát. Gondterhelt időszakban találta meg a bábszínházakat az olimpia ötlete, de szoros összefogással olyan programot hoztunk létre, amely innováció az egész szakma számára.”
Igazi színházi ünnep veszi kezdetét május közepétől a Csokonai Fórumban is,
hisz az ország minden tájáról érkeznek előadások a Színházi Olimpia kiemelt helyszínére egy hónapon át. A magyarországi kőszínházak a számukra fontos, a társulatukat leginkább reprezentáló előadásukat hozzák el az Országos Színházi Találkozóra. A színházi seregszemlére huszonkét előadás érkezik mások mellett Budapestről, Győrből, Pécsről, Sopronból, Szegedről, Miskolcról.
Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója hangsúlyozta, hogy nem versenyt vagy megmérettetést szerettek volna szervezni. „A 10. Színházi Olimpia keretében egy olyan színházi találkozót szerveztünk a kiemelt és nemzeti színházi státusszal rendelkező társulatoknak, amelyen megmutathatják, mit gondolnak a társadalomban elfoglalt helyükről, saját feladatukról, milyen kérdés foglalkoztatja őket, és milyen válasszal állnak elő. A mostani rendezvénysorozat alkalmat nyújt a meghívott társulatoknak, hogy végiggondolják saját társulati küldetésüket, és közösen találjunk választ arra a kérdésre, hogy mi a feladatuk az állandó társulattal rendelkező kőszínházaknak.”
A magyarországi olimpiához csatlakozó budapesti és a vidéki teátrumok egy külföldi és egy határon túli produkciót is fogadnak – hogy melyeket, arról maguk dönthettek. A Csokonai Színház a kőszínházak találkozója előtt, május 11. és 13. között a lengyel Wanda Siemaszkowa Színház A Mester és Margarita című előadását, valamint a Debrecenben már két alkalommal nagy sikerrel játszott Raszputyin című produkciót hívta meg, amelyet Szőcs Géza drámájából Sardar Tagirovsky állított színpadra a Szatmárnémeti Északi Színházban.
A 10. Színházi Olimpiára érkeznek kisebb közösségekben működő, amatőrnek nevezett együttesek is. Az amatőr színjátszók nemzetközi szövetsége, az AITA/IATA már 2021 augusztusában megtartott közgyűlésén elfogadta Debrecen város ajánlatát, hogy itt tartsák meg a következő, 2023-as Nemzetközi Amatőr-színházi Fesztivált. Ennek előkészítésével és megszervezésével az AITA/IATA Magyar Nemzeti Központját, a Magyar Szín-Játékos Szövetséget bízta meg.
A tervezett eseményt felvette kísérőprogramjai sorába a 10. Színházi Olimpia, mely így a fesztivál legfontosabb támogatója lett. Regős János, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy ennek a meghívásnak köszönhetően az amatőr színjátszás bekerült a hivatalosan elismert sportágak közé. A június 19. és 25. között megrendezésre kerülő fesztiválra 65 nevezés érkezett a világ minden tájáról, amelyből 12 előadást választottak ki a fő programba. A repertoár földrajzi, korosztályi és műfaji összetétele igen változatos: Sri Lankáról fizikai színház, Finnországból szocio-színház, míg Marokkóból egy különös, észak-afrikai Rómeó és Júlia érkezik.
Fotó: Máthé András
