Vitályos Eszter államtitkár szerint a múltban többször is kiderült, hogy az itt élő emberek képesek biztosítani a térség prosperitását. Példaként felhozta, hogy a Tokaj-Hegyalját sújtó filoxéraválságra jött válaszul a cukorgyártás beindítása, majd az első világháború és Trianon után indult el a szerencsi csokoládégyártás. „Mindkettő egy súlyos krízishelyzetre adott pozitív válasz volt: alapítani és teremteni kell, szervezni és támogatni. Gyárat kell alapítani, munkahelyet teremteni, képzéseket szervezni és vállalkozókat támogatni.”
Az államtitkár kiemelte, hogy Szerencsnek a cukor- és csokoládégyártás jelentett mindent: munkát, megélhetést és biztonságot. Az idei, centenáriumi évben, június 8-án megnyílt Édes évek – A szerencsi csokoládégyártás 100 éve (1923–2023) című kiállítás, valamint a most megjelent, A szerencsi csokoládégyártás 100 éve című könyv „nemcsak azért fontos, mert megörökíti a múltban történeteket. Hanem azért is, mert megmutatja, mennyire fontos, hogy a gyárakban felhalmozódott szellemi tudás, a szakmai hagyományok tovább éljenek.”
A szerencsi csokoládégyártás története nagy jelentőséggel bír az egész nemzet számára, mert kiváló példát ad arra, hogy a munka szeretete, az innováció és a találékonyság a magyar emberek fontos jellemzője. Koncz Zsófia, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a szerencsi csokoládé a helyiek számára nagy büszkeséget jelent, és az egész nemzet identitásához hozzátartozik, generációkat kapcsol össze. A Majoros Judit új kötetében összegyűjtött emlékeket, tudást tovább kell adni. A képviselő megjegyezte, hogy Szerencsen fontos szerepet tölt be az édességkészítő képzés, amelyet szeretnének továbbfejleszteni, és egy élelmiszeripari tudásközpontot létrehozni.
Majoros Judit a kötetben kétéves kutatása eredményei alapján tárja az olvasók elé a gyár minden eddiginél részletesebb történetét. A könyv bemutatja, milyen hatással voltak a gyárra a történelmi sorsfordulók, a nagy gazdasági világválság az 1930-as években, valamint a II. világháború. Az államosítást követő nehéz éveket az 1960-as évek virágzása követte, amikor világszerte népszerű lett a szerencsi édesség. A rendszerváltozás után, az első privatizációk során a gyár az élelmiszeripari óriás, a Nestlé tulajdonába került, majd egy idő után a csokoládégyártás hagyományát a Szerencsi Bonbon Kft. vitte tovább.
A kötet megjelenését Szerencs Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Programja támogatta.
Nyitóképen Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára A szerencsi csokoládégyártás 100 éve című kötet bemutatóján a Rákóczi-vár Lovagtermében, Szerencsen 2023. december 7-én. Fotó: MTI / Máthé Zoltán
