Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve a világhírű magyar tudós, Eötvös Loránd fizikus apja, idén 150 éve, 1871. február 2-án hunyt el. Szerteágazó levélhagyatékának összegyűjtése és kritikai kiadásának gondolata a politikus életművét kutató Antall József, későbbi miniszterelnökben fogalmazódott meg 1971-ben – idézi fel Cieger András, a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, témacsoport-vezető az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében.

Antall József a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár helyettes igazgatójaként próbált anyagi támogatást szerezni a gyűjtőmunkához, amelyre barátját, Oltványi Ambrus irodalomtörténészt kérte fel. Végül 1976-ban Eötvös József 350 levele láthatott napvilágot a Szépirodalmi Kiadó életműsorozatában. Oltványi Ambrus 1983-ban bekövetkezett halála után nem akadt senki, aki folytatta volna megkezdett munkáját.

Ezt követően 2015-ben Gángó Gábor (BTK Filozófiai Intézet) vezetésével szerveződött egy kutatócsoport azzal a céllal, hogy Eötvös József leveleinek összegyűjtésével és kiadásával bővítsék a korábbi ismereteket a báró tevékenységéről és korának gondolkodásáról. A ma már Cieger András által vezetett projekt számos kutató közreműködésével és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) anyagi támogatásával valósul meg.

A beszámoló szerint az 1976-ban megjelent 350 levélhez képest jelenleg nagyjából négyezer áll a kutatócsoport rendelkezésére, amelyek egy részét csak rövid tartalmi kivonatban kívánják közreadni. Újdonság továbbá, hogy a korábbiakkal ellentétben az Eötvöshöz írt és fennmaradt válaszlevelek is olvashatók lesznek, ezáltal rekonstruálhatóvá válnak hivatali és személyes ügyek, konfliktusok.

A kutatók európai közgyűjteményekben végzett gyűjtőmunkájának köszönhetően kibővült Eötvös külföldi tudományos kapcsolatainak hálózati térképe, mely kapcsolatokat a MTA alelnökeként, majd elnökeként is tudott kamatoztatni.

Számottevően gyarapodott továbbá Eötvösnek a különböző egyházi vezetőkkel folytatott levelezése is, amelyekben szó esett az iskolaügyről, a katolikus autonómia problémájáról, vagy éppen a zsidó kongresszus működéséről. A több éve tartó kutatómunkának emellett több járulékos eredménye is van: a levelek után nyomozva Eötvös életútjának eddig ismeretlen forrásai (útinaplók, versek, kortársak naplói) is előkerültek.

A közlemény szerint az öt-hét kötetesre tervezett levélkiadás révén a korszak iránt érdeklődő olvasó előtt feltárulhat a hazai tudományosság professzionálissá tételének folyamata is. Az olvasók képet kaphatnak az 1848-ban tucatjával érkező és egymással vetélkedő nevelésügyi reformelképzelésekről a kisdedóvóktól az egyetemig, valamint az állam-egyház viszonyra vonatkozó koncepciókról 1867 után, különös tekintettel az akkori liberális kormányzat dilemmáira és kompromisszumaira.        

Betekintést nyerhetnek továbbá a kiépülő magyar államigazgatás mindennapjaiba is.

Ezenkívül lelkiállapota ingadozásainak vagy nyelvhasználata változásainak a kutatása révén a régóta hiányolt, átfogó Eötvös-életrajz újabb mozaikjai is kirakhatóvá válnak. Az ELKH tájékoztatása szerint a kutatócsoport az első kiadványt 2023-ban, Eötvös József születésének 210. évfordulója alkalmából tervezi megjelentetni, és előreláthatólag 2026-ig valamennyi kötetet a kezükbe vehetik az olvasók.

Nyitókép: Eötvös József Ellinger Ede felvételén, forrás: Wikipedia