A ’70-es évek női magyar hangja – Kovács Kati pályája tíz dalban

A régi ház körül

Első dalunk az énekesnő legelső nagylemezéről, az 1970-ben megjelent Suttogva és kiabálva című albumáról származik. A Suttogva és kiabálva bátran nyúlt a korszak színes stílusfelhozatalához. Hangszerelésében jellegzetesen a nagyzenekari kompozíciók kerültek előtérbe, valamint a vonóshangszerek dallamvezetése mellett a swing-jazz-soul hármasában játszó fúvósszekciók is szerepet kaptak, de a beathatást képviselendő fel-felbukkan a ritmushangszereket kiegészítő gitár is. (Igaz, jobbára a háttérbe húzódva.) Listánk kezdődala a lemez zárlatát adta, elégikus-nosztalgikus hangvétele jól példázza, hogy az 1966-os Táncdalfesztivál után hogyan kúsztak be Kovács Kati életművébe a lírai témák, amelyek aztán meghatározó erővel bírtak és bírnak egész karrierje során.

Indián nyár

Az Indián nyár ugyan eredetileg Joe Dassin énekhangjához kötődik, aki francia nyelven énekelte meg az egymástól elszakadt szerelmesek történetét L’été Indien címmel, Magyarországon mégis Kovács Kati verziója tette híressé a dalt. Rövidesen az 1977-es Csendszóró album egyik legnagyobb slágerévé nőtte ki magát. Ebben nagy szerepe volt Bradányi Ivánnak is, aki magyar nyelvre ültette át a dalszöveget.

Nálad lenni újra jó lenne

Az énekesnő életművében a
nagy sikerű Csendszóró után a második
legsikeresebb albumként az Intarzia címűt
szokás emlegetni – legalábbis, ha az eladási mutatókat és a kétszeres
aranylemez-minősítést nézzük. A Nálad
lenni újra jó lenne ebből a dalsorból származik, remekbe szabottságát pedig
jól jelzi, hogy még mielőtt lemezen megjelent volna 1975-ben, egy évvel
korábban az írországi Castlebar Song Contest nevű dalversenyen első helyezést
ért el. Ez az esemény utólag visszanézve előrevetíthette azt, hogy az Intarzia kommerciális sikerei és a rajta
játszó Gemini zenekar kiemelkedő teljesítménye ellenére leginkább ez a szám
maradt meg az utókor emlékezetében erről a lemezről.

A legszebb tévedés

Holott az 1975-ben
megjelent nagylemezen az előbbi dalon túl még bőven találhatunk csemegéket –
ezek közül való az egyik A legszebb
tévedés. Ez a dal Koncz Tibor és Huszár Erika zene- és szövegszerzői
közreműködésének legjobb darabja, amely tökéletesen illeszkedik az énekesnő
előadói stílusához. A Gemini pedig ebben a szerzeményben is remekelt, a lassú,
melankolikus dal feszességét a szintetizátor dallamvezetése adja, a rövid, alig
két és fél perces időtartamba pedig még egy egyszerű, de annál kifejezőbb
gitárszólót is sikerült beépíteni.

Most kéne abbahagyni

Visszatérve az 1970-es debütáló lemezhez: a Suttogva és kiabálva legnagyobb sikerszáma, amely az énekesnő egész karrierjét végigkísérte, a Most kéne abbahagyni, és kislemezen épp listánk kezdődalával, A régi ház körül cíművel együtt jelent meg. Hogy pont ezt a két szerzeményt választották ki külön megjelenésre, nem véletlen: a két dal kontrasztba állítja az énekesnő addig ismert, markáns stílussal bíró énekteljesítményét a lassabb, elmélyültebb előadásmóddal. Előbbiből kapunk tehát ízelítőt a Most kéne abbahagyni által.

Úgy szeretném meghálálni

Elérkeztünk listánk azon
pontjára, ahol teljes biztonsággal kijelenthető, hogy kulturális alapművé nőtte
ki magát a szóban forgó dal, ami korosztályokon átívelő kapocsként él
legtöbbünkben. Érdekesség, hogy az Úgy
szeretném meghálálni, mielőtt a mindenkori anyák napi műsorok
megkerülhetetlen elemévé vált, pusztán egy kislemezen jelent meg, 1979-ben, egy
hasonlóan érzelmes dal, az Isten hozzád
kedves városom kíséretében, szövegét pedig a legendás Szenes Ivánnak
köszönhetjük.

Rock and Roller

Kovács Kati életútjának
egyik legkülönlegesebb időszaka az LGT-vel közös alkotómunka volt – ennek az
érának kiemelkedő darabja a Rock and
Roller. Ebben a dalban az énekesnő egészen új oldalát ismerhette meg a
közönség, zabolátlan húzása még ma is üdítő. (Naná, a ’70-es évek jelen
generációs újrafelfedezése és újrakeretezése okán a hangzás sem állhat annyira
távol tőlünk.) A dalzárlat hallatán viszont teljesen leeshet az állunk, a
sikítással elhozott tetőpont bizonyára az egyik legemlékezetesebb momentuma a
terebélyes életműnek.

Add már, Uram, az esőt!

Szenes Iván szövegszerzői
közreműködéséből származó sikerdal az Add
már, Uram, az esőt! is, amely az 1972-ben rendezett Táncdalfesztivál első
helyezését érte el. Az eredeti felvételen a Juventus játszott az énekesnő
mögött, lüktetésében pedig visszaköszön a pszichedelikus rock mellett a funk, a
soul és az R&B is. A siker nem volt tehát alaptalan, a magyar progresszív
rock egyik alapkövét tette le Kovács Kati a Juventus zenekarral, ami zenei
stílusokon átívelve határozta meg a magyar könnyűzenét a ’70-es évek első
felében.

Nem leszek a játékszered

Listánk végéhez közeledve visszakacsintunk az egyik kezdőpontra. A már említett 1966-os Táncdalfesztivál nemcsak azért legendás, mert ez volt a legelső hazai könnyűzenei esemény, amelyet folytatólagosan műsorára tűzött a Magyar Televízió, de itt tűnt fel Kovács Kati is, Nem leszek a játékszered című dalával. A Gyulai Gaál János és Hajnal István által jegyzett, az Illés zenekarral együtt előadott szerzemény nem meglepő módon el is nyerte az első helyet a megmérettetésen, országos hírnevet hozva a kibontakozó művésznőnek, ami – mint ma már tudjuk – pályafutásának évtizedekig tartó lendületet adott.

Ha legközelebb látlak

Az előbbiekben már emlegetett, az énekesnő legsikeresebb albumaként aposztrofált Csendszóró leghíresebb dalával zárjuk a válogatást. Az abszolút Kovács Kati-sláger megalkotásához Koncz Tibor zeneszerzői, Szenes Iván pedig szövegszerzői mivoltában járult hozzá, megjelenésének évében pedig letörölhetetlen volt a slágerlistákról – és persze mindmáig az is maradt a honi könnyűzene történetében.

A myitóképen Kovács Kati Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Eger díszpolgára a tiszteletére elhelyezett díszkő avatásán az egri Érsek utcában kialakított Egri Csillagok Sétányán 2018. október 4-én. Fotó: Komka Péter/MTI