A Kieselbach Galéria őszi árverésére 27 műalkotás érkezett Alexander Brody hagyatékából. Az idén tavasszal elhunyt legendás üzletember az egyik utolsó képviselője volt a két világháború közötti úri világnak. A 15 évesen Amerikába emigráló, majd a világ egyik legnagyobb reklámcégénél, a Young & Rubicamnél elnöki pozícióig jutó Brody – saját elbeszélése szerint – leginkább kapcsolatokat és barátságokat gyűjtött: uzsonnázott Einsteinnel, ebédelt Greta Garbóval, teniszezett Grace Kellyvel, majd az 1990-es évek elején hazatérve a hazai kulturális élet egyik központi, kedvelt alakjává vált. Könyveket írt, folyóiratokat adott ki, díjakat alapított, és mellette műgyűjtőként is jelentős értéket teremtett. (Az Alibi hat hónapra tematikus könyvsorozat 26., egyben utolsó kötete, az Alexander Brody emlékezete novemberben jelenik majd meg.)
Gróf Batthyány Gyula – Főművek a Brody-gyűjteményből
Ismerve Alexander Brody, vagyis Bródy Sándor családi indíttatását, nem meglepő, hogy idővel két kivételes remekművet is megszerzett gróf Batthyány Gyula alkotásai közül.
Mind az Elegáns úr portréja (1933), mind a Nagyvárosi hölgyek (1935) az életmű legerősebb, két világháború közötti korszakát reprezentálja. Ezen mintha Budapest kilenc legszebb hölgye, a nagyváros kilenc legelegánsabb asszonya lépne a közönség elé. „A Leading Lady elnevezés olyan megtiszteltetés, amit gazdagsággal vagy társadalmi állással nem lehet megszerezni. Még a szépség és a tökéletes alak sem kvalifikál rá. A fönt felsoroltakon kívül első feltétele az abszolút ízlés, biztos kritériuma pedig az, hogy a Leading Lady nemcsak a férfiak, hanem a hölgyek elismerését is magára tudja vonni. Talán a legpontosabban úgy határozhatnánk meg, hogy Pesten az a Leading Lady, aki után a Váci utcai korzón elismeréssel fordulnak meg a hölgyek.” Guthy Böske, az 1920–30-as évek Budapestjének legnagyobb hatású divatszakértője mintha Batthyány képének előkelő hölgyeit jellemezte volna 1936-os cikkében.
A kiváló ízléssel válogatott magyar képek között a két Batthyány-festmény mellett szerepel még Vaszkó Ödön, Berény Róbert, Czóbel Béla és Rippl-Rónai József alkotása – ezek most először kerülnek együtt a közönség elé.
Czóbel – Párizs
A számos alkalommal kiállított és reprodukált, még az 1958-as velencei biennálé magyar anyagába is beválogatott Párizsi Szajna-part a Czóbel-életmű egyik legjelentősebb darabja.
A legendás Szilágyi-gyűjtemény egykori gyöngyszeme a festő két világháború közötti, érett periódusának összefoglaló, szintetizáló alkotása: múzeumi rangú, korszak-monográfiák lapjaira kívánkozó remekmű, amely közel száz esztendővel megfestése után most először kerül a műtárgypiacra. Az aukciós összeállításban ezúttal a feleség, Modok Mária két csendélete is szerepel.
Vaszary János – Art Deco
Míg a Magyar Nemzeti Galériában látható összefoglaló kiállítása, a hazai műkereskedelem vitathatatlan sztárját, Vaszary Jánost két akvarell és egy színes grafika mellett egy táncosokat ábrázoló festmény reprezentálja az aukciós anyagban. A rendkívül dekoratív kompozíció a festő legnépszerűbb korszakában, a harmincas évek közepén készült. Magán viseli az art deco korszak és Vaszary egyéni festői stílusának minden jellegzetes vonását: mondén érzékiség, virtuóz festői technika, légies anyaghasználat és dekoratív színkezelés egyesül az ismeretlenség homályából felbukkant alkotáson.
Egyre divatosabb a két világháború közötti női festészet is, ezt képviseli egyik közelmúltban felfedezett tehetsége, Móricz Margit – amúgy Vaszary-tanítvány –, illetve Mattioni Eszter is két képével.
Aba-Novák – két remekmű
A Kilátás az ablakomból igazi gyűjtői csemege. A csendélettel kombinált városi látkép műfaját tekintve látszólag egyedül áll az egész életműben, mégis sok tekintetben ez a kompozíció a következő periódust előrevetítő kulcsmű. A jól ismert olasz városképek szinte minden jellemzője feltűnik rajta.
Az 1928-ban festett kép ihletője a festő műtermes lakásából feltáruló látvány: a Margit körút 54-es számú bérház ötödik emeleti ablakából kitekintve a régi Buda falusias házai és a modern bérpaloták magasba törő tektonikus tömbjei alkotnak izgalmas festői együttest.
Az aukción szereplő másik Aba-Novák-festmény már a művész jól ismert korszakát, a római ösztöndíjat követő esztendőket reprezentálja. A Szolnoki vásár az érett periódus egyik leggazdagabb, legvirtuózabb munkája: nem véletlen, hogy a festő halála után, 1942-ben ezt a képet is beválogatták a velencei biennálé magyar kiállítására.
Aba-Novák a kivételesen simára alapozott felületre először szénnel vázolta fel a szerkezeti alapvonalakat. Ezután következtek a karaktert megadó, rajzos kontúrok, valamint azok az egynemű felületek, amelyeket helyenként még frissen, zsilettpengével visszatörölt, a gyors gesztussal teremtve anyagszerű hatást. A vizsgált képen a nagy szürke esőponyva kopottas felületét vagy például a bal oldali nőalak szoknyájának gömbölyűségét így alakította ki a penge segítségével.
Kontuly Béla – Neue Sachlichkeit
Az aukció egyik kiemelkedő darabja Kontuly Béla 1930-as évek elején festett, Téli Duna-part című alkotása, amely a Neue Sachlichkeit nemzetközi kontextusában is kitüntetett helyet foglal el. Letisztult, tökéletes egyensúlyt sugárzó, kivételes színharmóniában tartott alkotás, amely a harmincas évek magyar festészetének egyik kiemelkedő, muzeális rangú darabja.
Hűvösen klasszicizáló téli tájkép: a vízszintes felületeken puha, fehérlő hótakaró ül. Középen az óbudai hajógyár hatalmas vasdaruja áll, sehol egy ember, üres a Bauhaust idéző, geometrikus formákból felépített betonpadlat és a néma Duna sötétzöld víztükre. Körben épületek homogén színfoltokkal megfogalmazott kubusai sorakoznak, míg a téli égbolt előtt lombjuk vesztett fák és téglakémények nyújtózkodnak.
Scheiber Hugó – 10 kép
Scheiber Hugó rendkívül népszerű életművéből szinte egy kisebb kamaratárlatra is elegendő mű került az aukcióra. A jól ismert art deco festményeken kívül egy korai főmű, az expresszív hangvételű Tűz jól illusztrálja, mi vonzotta a húszas évek elején az európai avantgárd egyik legjelentősebb galériását a berlini Hervarth Waldent Scheiber művészetéhez: páratlan vizuális erő, áradó dinamizmus és virtuóz festői felületkezelés emeli a most bemutatott festményt kora egyik legizgalmasabb magyar képeinek sorába.
A magyar modernizmus aranykora
A két világháború közötti magyar festészetet olyan izgalmas remekművek képviselik, mint Klie Zoltán monumentális méretű Fantasztikus tája. A festmény 1935-ben született, egy évvel a spanyol polgárháború kitörése és két évvel Picasso megrázó Guernicája előtt. Klie Zoltán monográfusa, Kopócsy Anna felhívta rá a figyelmet, hogy a vészjósló címvariánsokat – például ez esetben: Háború sejtelme – sok esetben az utókor adta a második világháború tapasztalatából kiindulva. Pedig ahogy az ezoterikus érdeklődésű festő öregkori ars poétikájában magyarázta: „A földön előforduló jelenségeknek nem egy apró részletét örökítem meg, hanem a kitáguló horizontú kozmikus vonatkozásaival összefüggően szemlélem és fogalmazom meg a napjainkban lezajló eseményeket, látványokat.”
A 243 tételből lehetetlen minden érdekességet kiemelni, de Bene Géza dekoratív csendélete, Patkó Károly reprezentatív méretű alkotása, a Patakparton, Pekáry István életművének egyik, ha nem a leglátványosabb és legszerethetőbb darabja, az 1932-es Mesetáj, valamint Duray Tibor rendkívül izgalmas kompozíciójú műtermi önarcképe is szerepel a válogatásban.
A kiállítás 2022. október 13-ig látható a galériában, az aukció 14-én pénteken, 18 órakor kezdődik a Marriott Hotelben.
