A Csokonai Színház bemutatója: Herkules – A kezdetek

Egyéb

A mitológiai időkben játszódik Görögföldön a Csokonai Színház új ifjúsági darabja, Herkules – A kezdetek, amelyet november 16-án mutatnak be a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központban.

A Lázár Ervin-program ősbemutatójának leírása így szól: „Történetünk a mitológiai időkben játszódik Görögföldön. Míg az istenek az Olümposzon dőzsölnek, addig az emberek nagy része szegénységben él. A tizenhárom éves Herkulest bántja, hogy éhezik a családja. A fiatal fiú erősebb, mint bárki a faluban, de hiába dolgozik akár tíz ember helyett is, attól még nem lesz több termés a földeken. Herkules elhatározza, hogy elindul az istenekhez segítséget kérni. Azonban az Olümposz kapuján nem lehet csak úgy belépni, előbb teljesíteni kell tizenkét emberfeletti, világmegváltó hőstettet. És aki a próbákat kiállja, istenné válik, és átléphet a kapun. Herkules nem ismer lehetetlent, nekiveselkedik a próbatételeknek, azonban az istenek nem akarják körükben látni a fiatal hőst – mindent elkövetnek, hogy Herkules elbukjon.”

A Csokonai Színház előadása a kisemmizett társadalmi réteg és az elit egymáshoz való viszonyát tematizálja a kamasz Herkules történetén keresztül. Hogyan alakulnak át célkitűzéseink a sikereink során? Hogyan hat ránk a hírnév? Vajon elérhető a csillagos ég anélkül, hogy az otthonról hozott értékeket feladjuk? Többek között ezekről a kérdésekről szeretnék gondolkodtatni fiatal nézőinket.

„Mikó Csaba íróval régóta gondolkodtunk Herkules alakjában, de sokáig nem találtunk izgalmas fókuszt, amit hozzá tudtunk volna társítani. Aztán rájöttünk, hogy el kell rugaszkodnunk az eredeti mitológiától, egy új történetet kell írnunk, Herkules gyerekkorát kell megfogalmazunk, amiben elemeiben megjelennek a mitológiában található történetek is” – mesélte a darab keletkezéséről a rendező, Madák Zsuzsanna. „Maga a történet arról szól, hogy Herkules milyen változásokon megy keresztül, ahogy egyre magasabbra jut.

Azt vizsgáljuk, hogy megtarthatók-e az otthonról hozott értékek, kísérnek-e minket a csúcsra vezető úton.

A próbák során nemcsak Herkules ereje, hanem az embersége is próbára kerül. Ráadásul egy újabb vetülete is lesz a történetnek, amikor azt látjuk, hogy ahhoz, hogy az ember feljebb jusson, szükség van a médiára. A Herkules-történetben persze nem mémeket gyártanak, hanem a költő talál ki meséket Herkulesről, és ez alkalmas terep arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan hat vissza a hírnév a hősünkre. Ezt az utat járjuk be az előadással” – tette hozzá.

A minden akadályt legyőző, rettenthetetlen hős szerepében Kránicz Richárdot láthatják a gyerekek.

„A mi előadásunk Herkulese egy modern köntösbe bújtatott mitológiai alak, aki épp útkeresős, lázadó, kamasz korszakában van, maga a történet pedig az első hőstetteitől indul. Ha már modernizálás: én sem klasszikus görög tógában, hanem bőrdzsekiben fogok játszani.”

A színész külön hangsúlyozta a darab frissességét, aktualitását: „Azt hiszem, Mikó Csaba nagyon aktuálisan nyúlt hozzá a történethez. A mai fiatal generáció számára a trendiség központi dolog, túl sok felület van arra, hogy híressé vagy ismertté válhasson az ember a közösségi oldalakon. A darabban Herkulesnek is efféle útja van: ő egy rendes, családját szerető srác, aki amint felkapott lesz, elkezdi elveszíteni az értékeit, kifordul önmagából, nagyképű lesz. A történet így egy afféle fejlődéstörténet, és arról szól, vajon sikerül-e Herkulesnek megtalálnia a középutat, tud-e úgy hős és híres lenni, hogy közben megmarad embernek vagy megreked a nagyképűség és a gőg állapotában.”

Fotók: Csokonai Színház/Máthé András