A Mentés című kiállítás tételmondata egy Milan Kundera-idézet, amiben a felejtést bizonyos mértékig a halállal azonosítja.

„A legfélelmetesebb a halálban nem a jövő elveszítése, hanem a múlté. A felejtés valójában a halál egy formája, amely állandóan jelen van az életben.”

A fotó az utóbbi évtizedekben nemcsak technológiai, hanem erőteljes társadalmi változáson is keresztülment. Ma, amikor minden történést, személyt vagy emléket egy gombnyomással, „érintéssel” rögzíthetünk, megoszthatunk, fel- vagy letölthetünk, alapjaiban változott meg a múlt, jelen, jövő hármasához való viszonyunk.

Míg korábban a fotográfia főfunkciója a megőrzés és a látvány „valóságos” leképzése volt, mára ez a képi manipulációt könnyen és egyszerűen lehetővé tevő applikációk elterjedésével, a különböző szűrők és effektek térnyerésével mindinkább másodlagossá vált. Az „örökkévalóság” képzetét felváltotta a néhány másodpercnyi „instant” hírnév ellenállhatatlan csábítása.

A kiállításon szereplő munkák a megváltozott, felgyorsult képérzékelés és képértelmezés lehetőségeire kérdeznek rá.

A március 28-ig látható tárlat a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója Átlátás #3 kiállítássorozatának és a Budapest Fotófesztivál hivatalos programjának a része.