A Kugler Art Szalonban – Kőszegi Edit filmrendező több mint tíz éve működő galériájában – öt bemutatót tartanak, ezekről kérdeztük az alkotókat.
Október 4-én mutatják be a Sokadik pillangó című előadást, amelyet Szalay Álmos drámája ihletett. Bereczki Csilla rendező elmondta: a női identitásról akart beszélni, és bár ennek része néhány feminista nő története, korántsem feminista előadásról van szó. „Álmos drámája egy roma lányról szól, akit elüt egy autó, és felkerül a mennyországba. Végül az előadás egy egészen más drámát állít színpadra, mégis ez volt a kiindulópont. A szövegek meghatározó részét a The Susan Smith Blackburn Prize kapcsán női drámaírókkal készült interjúk adják, a szövegkönyv öt hónapos munka eredménye.” Bereczki Csilla hozzátette: az amerikai drámaíró nőkkel készült beszélgetéseket Selmeczi Bea dramaturg fordította magyarra, mivel a kötet egyelőre csak angolul érhető el.
Ezek a drámaírók sok tekintetben úttörők voltak, és a kötetben arról beszélnek, hogy milyen volt nőként érvényesülni a színházi világban.
Az előadásba három mai magyar szerző – Tóth Krisztina, Renner Erika és Makai Viktória – szövege is bekerült, hogy a mai magyar néző is könnyedén találhasson kapcsolódási pontokat. „Így jutottunk el a női identitás keresése és a társadalmi szerepvállalás közötti kapcsolathoz.” Az előadás beszél a bántalmazás, a családon belüli erőszak, a poszttraumás stressz kérdéséről is. „Bekerült egy olyan férfi BBC-s nyilatkozata, akinek az élettársát, két gyermeke anyját börtönbüntetésre ítélték bántalmazás miatt.” A rendező úgy tervezi, hogy az előadás egy sorozat nyitánya lesz.
Október 9-én mutatják be a Bolondok napja című monodrámát, Tunyogi Imre és Horváth Kristóf produkcióját. „Együtt nyertük meg az Országos Team Slam Bajnokságot Imivel. Egyszer láttam őt slammelni egy rendezvényen, és gondoltam: milyen vagány ez a srác, hiszen nyilvánvalóan valami furcsaság van vele, mégis felmegy a színpadra. Megszólítottam, és összeismerkedtünk” – mesélte a kezdetekről Horváth Kristóf, alias Színész Bob, aki író-rendezőként vesz részt a munkában.
A színész, slammer fejében már akkor megfogant egy közös előadás gondolata, ám időbe telt, mire kiderült, egy húron pendülnek: az irónia, a humor, a szókimondás mindkettejük eszköztárának része.
A beszélgetéseink során arra voltam kíváncsi, hogy Imi képes-e kendőzetlenül beszélni a fogyatékosságáról.
Az egyszemélyes előadásban a féloldali bénulással született, enyhén értelmi fogyatékos slammer őszintén mesél mindennapi nehézségeiről kacagtató, intellektuális játékokon keresztül. „Imi fantasztikus színpadi élményeket szerzett, igazán nagy művész, érdemes odamenni hozzá, a közelében lenni, mert gyógyító hatása van.”
Különleges női sorsot mutat be október 11-én az Égnek a begóniák. Tóth Réka Ágnes Ady Endre kései múzsája, Csinszka leveleiből, naplójából, verseiből állított össze egy előadást, amely a költőnek címzett első levelétől Ady haláláig követi a nő sorsát. „Mindössze kettő saját sort írtam az előadásba, olyan pontosan illeszkedtek egymás után ezek a szövegek, amelyekhez Márkus Albert komponált muzsikát” – fogalmazott a dramaturg-rendező. Csinszkát Sztarenki Dóra játssza, a jelmezeket Szlávik Juli állította össze. „Érdekesség, hogy Juli szülei tervezték Deák Krisztina 1987-ben forgatott Csinszka-filmjének kosztümjeit, így Juli örömmel szemezgetett az akkori ruhákból.”
Jancsó Sarolta október 16-án élőzenés aláfestéssel veszi birtokba a szalont, sőt a gangot is; a Mándy Iván írásaiból összeállított különleges hangulatú est az egykor virágzó műfajnak: a rádiójátéknak állít emléket. „Ebben az előadásban nem csak a zene fontos, hanem a zörejek, effektek is, amelyek mind a hajdan a szalonban zümmögő rádió hangzását, atmoszféráját idézik” – mondja az alkotó, aki gyengénlátó zongorista fiatalokkal közösen vállalkozott a produkcióra.
Mrożek híres darabját, az Emigránsokat gondolta tovább Dettre Gábor rendező. A két emigráns történetével arra a felvetésre keres választ, hogy vajon száműzetésük oka bennük vagy a külvilágban keresendő. Az október 19-i bemutatóról Kálid Artúr, az előadás egyik főszereplője elmondta: ebben a darabban eltűnik a lengyel drámaírónál még meglévő keserédesség, pusztán a karc, a mocsok, a kiszolgáltatottság marad. „Elmarad a feloldozás, a történet egy kataklizma felé halad.” A szereplők között olyan ismert színészeket találunk, mint Csányi Dávid, Fátyol Kamilla és Mucsi Zoltán.
A fotókat készítette: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond
