A fény festője: 160 éve született Róth Miksa, a magyar üvegablak-művészet királya
Vannak művészek, akiknek a nevét talán kevesebben ismerik, mint az alkotásaikat, pedig munkájuk nélkül Budapest nem lenne az a tündöklő metropolisz, aminek ma látjuk. Ha belépünk az Országházba, a Szent István-bazilikába vagy a Zeneakadémia halljába, és elakad a lélegzetünk a beszűrődő, színes fényjátéktól, valójában Róth Miksa vízióját csodáljuk. A magyar iparművészet óriása éppen 160 évvel ezelőtt, 1865. december 26-án látta meg a napvilágot.
Dinasztia és küldetéstudat
Róth Miksa nem véletlenül választotta az üveget, vérében volt a mesterség. Édesapja, Róth Zsigmond műhelyében nőtt fel, ahol már gyerekként megtanulta tisztelni az anyagot. Ám ő nem érte be a családi hagyományokkal. Fiatalon beutazta Európát, hogy ellesse a középkori katedrálisok üvegablakainak titkait, és megismerje a kor legmodernebb technológiáit. Hazatérve, 1885-ben alapított saját műhelyét azzal a céllal vezette, hogy a magyar üvegfestészetet a világ élvonalába emelje.
A szecesszió és a technológia találkozása
Róth igazi polihisztor volt az üvegművészeten belül. Bár pályáját a historizmus jegyében kezdte, igazi arca a szecesszió virágnyelvében mutatkozott meg. Ő volt az első, aki Magyarországon alkalmazta a forradalmi Tiffany-üveget, amelynek opálos, irizáló színei új dimenziót nyitottak a díszítőművészetben. Nem csupán ablakokat készített; a Zsolnay-gyárral együttműködve olyan kültéri mozaiktechnikát fejlesztett ki, amely dacolt az időjárással, és lehetővé tette, hogy a homlokzatok is színes álomvilággá váljanak. Munkássága a kézműves precizitás és a mérnöki zsenialitás páratlan ötvözete volt.
Budapesttől Mexikóvárosig
Bár legfontosabb művei – mint a Gresham-palota díszei vagy az Országház monumentális üvegfelületei – Budapesthez kötik, hírneve messze túlnyúlt a határokon. Világkiállítások ünnepelt sztárja volt Párizstól Torinóig. Egyik legnagyobb szakmai diadalát az óceánon túl aratta: a mexikóvárosi Nemzeti Színház, a Palacio de Bellas Artes hatalmas kristálykupoláját is az ő budapesti műhelyében tervezték és gyártották le. Róth bebizonyította, hogy a magyar iparművészet nem csupán követi a nemzetközi trendeket, hanem alakítja is azokat.
A fény öröksége
Róth Miksa 1944-ben bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul dolgozott, még akkor is, amikor a történelem viharai már az ő életét is fenyegették. Öröksége ma is ott ragyog a főváros épületein, ha pedig igazán közel akarunk kerülni a világához, a Nefelejcs utcai emlékházában ma is érezhetjük azt a polgári eleganciát és alkotókedvet, ami őt jellemezte. Ma, születésének 160. évfordulóján érdemes egy pillanatra felnéznünk a színes üvegtáblákra: a rajtuk átszűrődő fényben Róth Miksa halhatatlan tehetsége csillan meg.
Országház: Az épület egyik legkorábbi és legjelentősebb munkája. Ő készítette a díszlépcsőház, a delegációs folyosó, az üléstermek és a társalgók üvegablakait. Érdekesség, hogy a II. világháború alatt az ablakokat leszerelték és a pincében, homokágyon tárolva mentették meg őket.
Szent István-bazilika: A szentély üvegfestményei és a Szent Jobb-kápolna egyes díszei köthetők hozzá.
Zeneakadémia: Az aula lenyűgöző üvegmozaikjai és szecessziós üvegablakai (1904–1907).
Gresham-palota: Az épület lépcsőházi és belső üvegdíszei.
Magyar Nemzeti Bank: A Szabadság téri székház üvegablakai.
Magyar Nemzeti Levéltár: Az épület címeres üvegablakai és ornamentikus díszítései.
Híres mozaikok Budapesten:
Török Bankház (Szervita tér): A homlokzaton látható „Patrona Hungariae” mozaik Budapest legnagyobb köztéri mozaikalkotása.
Széchenyi Gyógyfürdő: A kupolacsarnok és a beltéri részek gazdag mozaikdíszítése.
Fiumei úti sírkert: A Deák- és a Kossuth-mauzóleum, valamint az árkádsorok mozaikjai.
Kiemelkedő vidéki és külföldi alkotások:
Mexikóváros (Palacio de Bellas Artes): A Nemzeti Színház hatalmas kristálykupola-mennyezete (Maróti Géza tervei alapján).
Marosvásárhely (Kultúrpalota és Városháza): A magyar szecesszió egyik csúcsműve, ahol Nagy Sándorral és Körösfői-Kriesch Aladárral dolgozott együtt.
Szabadka (Városháza): Színpompás üvegablakok.
Szeged (Fogadalmi templom): Több üvegablak kivitelezése.
Sok alkotása sajnos megsemmisült, például a Budavári Lovarda eredeti mozaikjai vagy az Üllői úti Örökimádás-templom ablakai, bár a Lovarda esetében a Nemzeti Hauszmann Program keretében azóta rekonstruálták ezeket a remekműveket.