Zsolnay Vilmos
Március 23-án történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Mészáros Árpád Zsolt színművész, musicalénekes, aki pályája elején többek között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban volt látható, majd a Budapesti Operettszínházhoz szerződött, ahol a Mozart! című musical hozta meg számára az átütő sikert. Jelenleg a Magyar Színház társulatát erősíti. Színházi szerepei mellett az Aranyélet és a Barátok közt című tévésorozatokban láthattuk, de számos szólólemeze is megjelent.
160 éve született Róth Miksa, a magyar üvegablak-művészet királya
A magyar iparművészet óriása éppen 160 évvel ezelőtt, 1865. december 26-án látta meg a napvilágot.
Dramatizált dokumentumfilm készült Lechner Ödönről
A Lechner-örökség címmel készült dramatizált, egész estés dokumentumfilm a magyar építészet kimagasló egyéniségéről és családjáról – közölték október 7-én az alkotók. A film rendezője Szabó Szonja, a főbb szerepeket Gáspár Tibor, Vizi Dávid, Trill Zsolt, Mosolygó Sára és Bede-Fazekas Szabolcs alakítja.
Mit adhatnak nekünk az apák, ha nem éppen a szigort?
Nevet, mintát, sokszor szakmát is adtak egykor az atyák – de ez javarészt a múlt; a modern szerepük jóval összetettebb.
Művész, újító és üzletember is volt a pécsi porcelán világhírét megalapozó Zsolnay Vilmos
Százhuszonöt éve, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos, aki világhírűvé tette a pécsi Zsolnay porcelángyárat, nevéhez fűződik a porcelánfajansz, a pirogránit és az eozinmáz kifejlesztése. Fagytűrő pirogránit kerámiái többek között a Mátyás-templomot, az Iparművészeti Múzeumot, az Országházat és a kecskeméti Cifrapalotát díszítik.
Metamorfózis – az eozin kortárs szemmel
Julia Kunin, Márton Enikő és Fekete Dénes kerámiamunkáiból nyílt kiállítás a pécsi Bak Galériában.
Rippl-Rónai megvalósult gasztronómiai álma
A magyar iparművészet történetének első szecessziós enteriőrje az Andrássy-ebédlő, mely a fennmaradt néhány tárgy és fotó, illetve a Kaposváron megcsodálható rekonstrukciója alapján ma is lenyűgöző.
Mit adtak Pécsnek a rómaiak, a törökök és a genius locik?
Megújult lapidárium, pécsi mamut, elveszettnek hitt mohácsi ezüstérmék, Kismányoki Károly-életműkiállítás és 19. századi pécsi képzőművészet: ismét érdemes egy hosszú hétvégét beterveznünk a baranyai városba. Dr. Bertók Gáborral, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával beszélgettünk.
Éósz istennő nyomában – A pécsi Zsolnay-gyár eozinmázas kerámiái
Éósz, a hajnal istennője ihlette az elsőként vörös színváltozatban előállított eozinmáz elnevezését: a pécsi Zsolnay-gyár eozinmázas kerámiái a hazai szecesszió emblematikus tárgyai, amelyekben ezúttal a Ráth György-villa kiállítótereiben gyönyörködhettünk.
Zsolnayak: Ambíció, innováció, tradíció
A Zsolnayak, ha ma élnének, minden bizonnyal a startup szcéna aktív szereplői és alakítói lennének. Zsolnay Vilmos az örökké újat kutató szellemével, forradalmi ötleteivel, kereskedelmi képességeivel, rendkívüli munkabírásával a vállalkozók prototípusa. Fia, Miklós kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolati hálójával, fényűző életmódjával, gyakori utazásaival a mai menedzserek előfutárának tekinthető.
Az ország legnagyobb Zsolnay-kandallója épül a Budavári Palotában
Az ország legnagyobb Zsolnay-kerámiakandallója épül a Budavári Palota Szent István-termében; az épületegyüttes elsőként rekonstruált történelmi tere augusztus 20-tól lesz látogatható.