Mit adtak Pécsnek a rómaiak, a törökök és a genius locik?

Örömteli alkalomból beszélgetünk, hiszen a napokban adták át a múzeum új látogatóközpontját. Miért volt szükség egy ilyen épületre?

A Janus Pannonius Múzeum (JPM) sajátossága, hogy a részlegei elszórtan, különböző épületekben helyezkednek el a városban, így nem könnyű egységes intézményi arculatot kommunikálni. Sokan nem is tudják, hogy ha megnézik a Vasarely vagy a Csontváry Múzeum kiállításait, akkor a JPM-ben járnak. A most megnyitott, külső-belső felújításon átesett épület központi elhelyezkedésénél fogva (a Széchenyi tér 12-ben, közvetlenül a Dzsámi mellett található – a szerk.) jó kiindulópont lesz a múzeumi sétákhoz. A látogatóközpontban kávézó, shop, múzeumpedagógiai terek is találhatók, illetve minden egységünkbe lehet majd jegyet váltani benne. Ugyanakkor az épület – ami korábban a Régészeti Múzeumnak adott helyet – kiállítótér funkciói is megmaradtak.

Az ide álmodott állandó kiállításunk, A hely szelleme májusban nyílik meg. Viszont már most is látogatható a „Ködképek a kedély láthatárán” – A 19. század képzőművészete Pécsett címmel megrendezett időszaki kiállításunk, amelyen pécsi illetőségű művészek munkái, valamint a városról és polgárairól készített festmények láthatóak. Ezek között megtalálhatóak a későbbi nagyiparos, Zsolnay Vilmos képei is, aki eredetileg festőnek készült. A korabeli enteriőrrészletek pedig még közelebb hozzák a 19. századi Pécset a látogatókhoz.

A projekttel együtt a lapidárium, azaz a római kőtár is megújult, így már modern, látogatóbarát formában tudjuk bemutatni a Pécsen és Baranya egyéb helyein előkerült mintegy félszáz, Kr. u. 2–4. századból származó kőemléket, amelyek betekintést engednek elődeink életébe, tárgyi kultúrájába és hitvilágába.

A közönség is gyorsan birtokba veheti az épületet, hiszen az adventi időszakban számos programmal várják az érdeklődőket.

Valóban, gyerekeknek és felnőtteknek szóló programokkal is készülünk. Az előbbieket társasjáték, karácsonyi dísz- és dekoráció-, valamint mézeskalács-készítő, madárkalács-összeállító alkalmakra várjuk. Gábor Olivér régész kollégám decemberben több tárlatvezetést tart majd a kőtárban felnőtteknek, és mindenkit várunk a december 15-ei szakmai napra is, amelyen a római korról szóló előadások, étel- és italkóstolók, római játszóház is lesz.

De a látogatóközponton kívül is zajlik az élet. A december 7-től ismét látogatható JPM Természettudományi Múzeumban a vendégek jégkorszaki ősmaradványokat, többek között a pécsi mamut csontjait is megtekinthetik, és egy új időszaki tárlat is nyílik: a Rónaki László barlangkutató hagyatéka alapján összeállított Karszt-barlang-kutatás – Rónaki László barlangász emlékkiállítás.

A Zsolnay Múzeumba időszaki üvegtárlatra várjuk a látogatókat, de aki Pécsre jön, annak egyébként sem szabad kihagynia ezt a múzeumot, hiszen a Zsolnay gyár legszebb darabjai láthatóak itt. Eredet és ellentmondás címmel nyílik meg a húsz éve elhunyt Bocz Gyula szobrászművész tárlata a JPM Modern Magyar Képtárban, szintén december 7-én. Ezzel párhuzamosan még látható Kismányoky Károly életmű-kiállítása is. De az állandó kiállítás is sok csemegét tartogat: Rippl-Rónai, Gulácsy, a Nyolcak művészcsoport tagjai vagy éppen Breuer Marcell művei is megtalálhatóak a gyűjteményben.

A képzőművészet szerelmeseinek izgalmas lehet még a JPM Martyn–Lantos Múzeum is, ahol a 20. századi festészet egyik meghatározó alakja, a nonfiguratív irányzat képviselője, Martyn Ferenc művei mellett ma már tanítványa, Lantos Ferenc munkái is láthatóak. És bár a Szépművészeti Múzeummal közös, rendkívül sikeres Csontváry170 időszaki tárlatunknak – amely Budapesten és Pécsen is látható volt –, már vége, továbbra is érdemes betérni a Csontváry Múzeumba a mester képeinek állandó kiállítását megtekinteni. A korai alkotások mellett olyan ismert főművek is láthatóak itt, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus, a Római híd Mosztárban, a Vihar a nagy Hortobágyon és a Baalbek.

Szintén ebben az épületben kaptak helyet a korábban adminisztratív hiba miatt eltűntnek hitt mohácsi éremkincsek: a 44 ezer darab ezüstöt tartalmazó gyűjtemény látványra sem utolsó, de mellettük magas színvonalú szakmai anyag is segíti megismerésüket.

Hogyan haladnak a Mohács 500 program feltárásai?

A program keretében a mohácsi csatatér azonosítására kaptunk kormányzati támogatást, valamint a régészeti részlegünk a csatához kapcsolódó tömegsírok feltárásában is részt vesz, együttműködve a szegedi egyetem antropológiai tanszékével. A csatatér kutatása egyébként 2009 óta zajlik, most már az eddigi eredmények szintetizálása van a fókuszban. Reményeink szerint meg fogjuk tudni mondani, hogy a mohácsi csata egyes helyszínei pontosan hol voltak, majd történészekkel, geográfusokkal is együttműködve egy helyszín- és eseményrekonstrukciót is létre szeretnénk hozni.

A múzeum Sátorhelyen, a mohácsi nemzeti emlékhely sírhelyfeltárásában is közreműködik. Itt azt szeretnénk, hogy a vizsgálatnak alávetett csontokat kegyelettel visszatemethessék majd ugyanarra a helyszínre, de már sírládákban, egymástól elkülönítve. A kutatás mellett azt is fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak az eredmények, ezért az 500. évfordulóra készülve több időszaki tárlattal is készülünk, de a jövő májusban megnyíló, a látogatóközpontba tervezett állandó kiállításunkon is lesz Mohács terem.

Milyen koncepció mentén épül majd fel ez az állandó kiállítás?

A Magyar Géniusz Program támogatásával tudjuk megvalósítani A hely szelleme című állandó kiállításunkat, amely egy régészeti, néprajzi, történeti tárlat lesz: a római kortól a középkori püspökségen, mohácsi csatán és török koron át, egészen a Zsolnayakig és a mai napig jutunk majd el, kitekintéssel a Pécs környéki területekre is. A tematikus termekben olyan nagy hatású, baranyai kötődésű személyiségek jelennek meg virtuálisan, mint például Janus Pannonius, Szent Mór vagy éppen Zsolnay Miklós. Ezek a genius locik mutatják majd be a látogatóknak a térség hazánk történetében és hagyományaiban betöltött jelentőségét, kulturális örökségének sokszínűségét. Az ő személyiségük, munkásságuk mintaként is szolgálhat arra, hogy miként képes akár egy ember is alakítani a történelmet, a hagyományokat, valamint a társadalmi, kulturális és épített környezetet.

Nyitókép: a Janus Pannonus Múzeum megújult római kőtára. Fotók forrása: Janus Pannonus Múzeum

Készült a TOP-6.1.4-15-PC1-2016-00003 azonosítószámú, a Régészeti Múzeum fejlesztése című projekt keretén belül, Magyarország Kormánya megbízásából, az Európai Unió támogatásával.