Macska-jaj
Bevallom, nekem tényleg Kusturica a filmművészet Maradonája. Nem tudom, a kisebbséghez vagy a többséghez tartozom, de Emir Kusturica a kedvenc filmrendezőm, filmem pedig (nem csak Kusturica) a Macska-jaj. Bármikor, bármelyik csatornán adják, megnézem újra és újra. Hiába tudom előre a poénokat, mint a Gyalog galopp, a Brian élete esetében, minduntalan úgy nevetek, ahogy első ízben. A Macska-jaj moziban az igazi, eredeti nyelveken (szerb, cigány, bolgár). Mert nem Garga Pitic, hanem consigliere Grga. Olyan ez az alkotás, akár valami balkáni Fellini-film. S lám, az amatőrök éppoly jól működnek a profi színészekkel, miként a maestro munkáiban.
A kis kedvenc
Kusturica az európai filmművészet kedvenceként indult. A legendás prágai FAMU-n diplomázott. Itt végzett a cseh új hullám derékhada (Věra Chytilová, Milos Forman, Juraj Jakubisko, Jiří Menzel, Jan Němec, Ivan Passer, Evald Schorm). Ráadásul annak az Otakar Vávrának az osztályába járt, aki Menzel, Chytilová, Schorm mestere volt egykoron.
Mindent, amit a filmről tudok, Prágának, vagyis a legendás FAMU-nak köszönhetek
– ismerte el a középiskolás korában bajkeveréssel foglalkozó Kusturica.
A diploma évében megvillanthatta képességeit, amikor a szarajevói televíziónak megrendezte a Jönnek a menyasszonyokat. A jó iskolát jó nagyfilmes rajt követte, amennyiben az Emlékszel Dolly Bellre? (1981) című munkáját nevezte Jugoszlávia az 54. Oscarra – amit a Mephisto hozott el. A papa szolgálati útra ment (1985) Arany Pálmát nyert Cannes-ban. Ezt is kiküldték az Oscar-díjért, de ez sem nyert.
A Cigányok ideje (1988) már a vérbő Balkán-Fellini hangulatú mozi. Megkapta a Cannes-i Filmfesztivál legjobb rendezésének járó elismerést. A film fontos eleme Goran Bregović zenéje. A Bijelo Dugme alapító gitárosa egészen a Macska-jajig állandó alkotótársa maradt a filmművészet Maradonájának.
A Hollywoodba illő sikertörténet Amerikában folytatódott, amikor Milos Forman meghívta a Columbia Egyetemre, vegye át tőle katedráját.
Közben kitört (és egy évtizeden keresztül dúlt) a délszláv háború, így Kusturica az USA-ban rekedt. Öröm az ürömben, hogy egy tanítványa ötlete nyomán megírta az Arizonai álmodozókat, amelyre a Warner Bros. vevőnek bizonyult. A kategóriás szereposztással – Johnny Depp, Faye Dunaway, Jerry Lewis, Vincent Gallo – forgott a mozi, ám a stúdió elégedetlenkedett a rendező rögtönzései miatt. A stáb mellé állt, a forgatás húzódott, végül a Warner győzött, és kivágatták a befejező jelenetet.
„Emlékszem, minden egyes nap szörnyen éreztem magam, amiért Amerikában forgatok, és nem otthon vagyok, Szarajevóban” – emlékezett Kusturica.
Már nem kedvenc
Francia emigránsként állt neki az Undergroundnak. Noha ismét elnyerte az Arany Pálmát, majd rá egy évre 1996-ban a César-díjat (francia Oscar), betámadták, hogy a Milošević-rezsim propagandistája.
„Olyan film aratott győzelmet, ami a Semmiből érkezett, és amit egy Senki rendezett... Ezután csak egy szűkszavú beszámoló következett a Dolly Bellről. Afféle gyarmatosító stílusú viccelődés, nem volt mögötte igazi rossz szándék, leszámítva a tényt, hogy gyarmatosító volt. 1981 körül ez volt a nyugati cool culture nyelvezete. A helyzet azóta megváltozott. Ezúttal, Cannes-ban 1995-ben, az Undergroundot nagyon is egy Valaki rendezte. A kritikákat olvasva erről bőségesen meggyőződhetett az ember, bár nem kevesen tagadták a tényt, hogy én Valaki lennék” – írja Hogy jövök én a képbe? című önéletrajzi kötetében (2013).
És következett 1998, a Macska-jaj. A szakmai siker nem maradt el, a Velencei Filmfesztiválon kiérdemelte a legjobb rendezésnek járó Ezüst Oroszlánt, s megjött a közönségsiker is. Kusturica nevét megtanulta az egyszeri mozijáró.
A film zenéjét a No Smoking Orchestra szolgáltatta, lévén Kusturica minden kapcsolatot megszakított Bregovićcsal. Történt ugyanis, hogy a zeneszerző az Arizonai álmodozókban saját mű helyett egy létező korzikai zsidó dalt prezentált a rendezőnek, jó pénzért.
A muzsikus
„A filmezés egyfajta rabság, kegyetlen güri, a zene szórakozás és teljes szabadság. Én pedig imádok szórakozni és szórakoztatni, a filmet túl komolyan veszem, talán még az életemnél is komolyabban, és ez rettentően megnehezíti a napjaimat. A zenével repülni tudok, a filmnél fennáll a zuhanás veszélye” – nyilatkozta 2017-ben Emir Kusturica, aki hat évvel azelőtt Umca-umca, macskazaj címet viselő dokumentumfilmjében bemutatta zenekara, a No Smoking Orchestra történetét. A banda Zabranjeno Pušenje (Tilos a dohányzás) néven futott 1980-tól. Kusturica basszusgitárosként csatlakozott 1986-ban, hogy kilépjen, amíg a Cigányok idejét forgatta. A Macska-jaj után a filmezés rabságát feladva visszatért a muzsikáláshoz, belépve a Zabranjeno Pušenjéből kivált tagok alapította No Smokingba, ahol azóta is tolja a balkán punkot. Méghozzá fiával, Striborral, aki a banda ütőse.
Érdekesen alakult a Cigányok ideje színpadi változata, tudniillik a punkopera muzsikáját nem a film legendás zenéjének komponistája, Bregović komponálta 2007-ben – a fentebb jelzett eset okán –, hanem a No Smoking tagjai: Dejan Sparavalo, Nedan Jankovic, Stribor Kusturica. A Bastille Operaház premierjén hasonlították a rendezőt Maradonához, akiről egy évre rá dokumentumfilmet készített.
Díszletből skanzen
2004-ben debütált Az élet egy csoda című filmje, amely rá egy esztendőre César- és Goldan Globe-díjat kapott. A díszlet: egy vasútállomás és egy falu, amelyben 2002 márciusától 2003 áprilisáig forgattak, ma skanzenként működik. Kusturica a filmje hátteréül szolgáló Moka Gora Mecavnika nevű csúcsára házat építtetett, és meghagyta, oda temessék.
A Macska-jaj 2-t Az ígéret szép szó címmel 2007-ben mutatták be a 60. Cannes-i Filmfesztiválon.
Eddigi utolsó nagyfilmje a 2016-os Tejben, vajban, szerelemben. Nem csupán írója-rendezője, de Monica Bellucci partnereként egyik főszereplője is a mozinak. Cannes helyett a 73. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon debütált a film. Akkortájt azt rebesgették, azért, mert a rendezőt kitiltották a francia fesztiválról, mert dicsérte Putyint. Kusturica cáfolatában kifejtette: keresték Cannes-ból, ám májusban még nem fejezte be a film utómunkálatait. Amely film augusztusban Velencében Kis Arany Oroszlánt (Little Golden Lion, ma már nincs ilyen díj – a szerk.) kapott.
Mindenből politika lesz
Emir (2005-től Nemanja, amikor áttért az ortodox keresztény hitre) Kusturica a velencei díj után kevéssel Barátság-érdemrendet vehetett át Vlagyimir Putyintól. Akkor így nyilatkozott: Ez nagyon nagy kitüntetés nekem, mert úgy gondolom – és hiszem –, hogy Putyin elnök olyan ember, aki egyensúlyt vitt a világpolitikába.
Két nappal a 2022-es orosz invázió előtt vaskos hírlapi kacsa járta be a világsajtót, miszerint Emir Kusturica lesz az Orosz Hadsereg Központi Akadémiai Színházának vezérigazgatója. Mint kiderült, a rendező arról tárgyalt, hogy színpadra vigye a Cigányok idejét vagy Az élet egy csodát.
Legutóbb pedig maga jelentette ki: „Készen állok arra, hogy történelmi személyiségként filmet készítsek Vlagyimir Vlagyimirovicsról.” A november 16-i kijelentés előzménye: áprilisban a Kremlben Kusturica előadta Putyin elnöknek kreatív terveit.
Zárásként álljon itt kedvenc filmrendezőm 2017-es interjúrészlete: „Számomra a film filozófia, és ha komolyan vesszük, bizonyos fokig még öngyilkosság is. Én pedig komolyan veszem. Komolyabban, mint az életet.”
