A kiállítás a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Honvédmenházról szóló összeállításából és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum szakembereinek helytörténeti kiegészítéséből jött létre az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulójára emlékezve.
Az önkényuralom első enyhülésekor, 1860-ban országos szinten felmerült az igény egy különleges társadalmi réteg, a volt 1848–49-es honvédség tagjai és hozzátartozóik azonosítására, nyilvántartásba vételére és egyletté szervezésére. Az 1860-as évek második felében már legálisan, tömegével jöttek létre országszerte a honvédegyletek. A testi és lelki gondozásra szoruló, szabadságharcot megjárt katonák részére az Országos Honvédgyűlés határozata értelmében gyűjtőakciók és adakozás révén igyekeztek megteremteni a rokkant honvédkatonákat gondozó intézmény anyagi alapjait. Ez lett az úgynevezett Honvédmenház.
A Kossuth Lajos elfogyott regimentje című kiállítás az intézmény történetén keresztül mutatja be az 1848–49-es honvéd utóéletet, a veterángondozást. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum tárlata új, nem megszokott perspektívából világít rá a forradalom és szabadságharc résztvevőire, testközelbe hozza és arcot ad a névtelen honvédeknek.
Gyula különösen fontos helyszín volt a szabadságharc által érintett települések sorában. A Világos melletti szőlősi síkon történt fegyverletételt követően ugyanis két honvéd tábornokot, Damjanich Jánost és Lahner Györgyöt a gyulai várban szállásolták el, majd a vár és a kastély között elterülő téren rakta le oldalfegyverét a magyar tisztikar egy része, köztük tízen a későbbi aradi tizenhárom vértanúból. A Gyulai Vár így nemcsak történelmi emlékhely, hanem az 1848–49-es honvédtiszti emlékhely szerepét is betölti.
Szeptember 16-án a Kulturális Örökség Napjainak szellemében kurátori tárlatvezetéssel lehet majd megtekinteni a kiállítást, amely november 15-ig látogatható.
A képen az Országos Honvédmenház lakói a Vasárnapi újság 1899-es felvételén. Fotó: Donáth Dezső
