Mint a rendező elmondta, Hamlet és társai igazságkeresésének a végkifejlete tragikus, mégis azt üzenik, hogy a fősodorral szemben haladva is harcolni kell az igazságért. Hozzátette: nem tette könnyebbé a dolgát, hogy többször is rendezte már a Hamletet. A kolozsvári magyar színházban a kommunista diktatúra utolsó éveiben rendezett előadás idején egyértelműek voltak a viszonyok, a mostani Hamletnek viszont a felületes oktatási rendszer által lebutított, a sajtó és a high tech által manipulált világban, egy sokkal szubverzívebb totalitarizmus kellős közepén kell az igazságot keresnie.
Sok belső vívódás után Arany János fordítására építették az előadást, mert ez hordozza Shakespeare szövegének állandó rejtelmességét, és ez kölcsönözi a szükséges emelkedettséget az előadásnak.
A Hamlet szerepét vendégként alakító Vecsei H. Miklós szerint kihívás, hogy a hétköznapi beszélgetések természetességével sikerüljön megszólaltatni Arany János szavait. Úgy vélte: ha az előadók hisznek abban, hogy meg tudnak egy másik dimenziót jeleníteni, katartikus lesz az előadás. A színész a drámairodalom legfontosabb szerepének tartja a Hamletet, hiszen véleménye szerint a dán királyfi alakja nem egy karakter, hanem az emberek összessége.
Visky Adrás, az előadás dramaturgja rámutatott, hogy a Hamlet a Rómeó és Júlia után immár a második idei Shakespeare-előadása lesz a kolozsvári társulatnak. Úgy vélte: a Hamletet színre víve a színház mindig az ars poeticáját fogalmazza meg.
A kolozsvári Hamlet díszletét Both András, jelmezeit Bianca Imelda Jeremias, zenéjét Vasile Sirli jegyzi. A bemutatót december 3-án tartják a színház nagytermében. A járványügyi szabályoknak megfelelően az ülőhelyek harminc százalékára fogadhatnak nézőket.
Kiemelt kép: Tompa Gábor a Hamlet olvasópróbáján. Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
