A hely, ahol élünk – Filmek a bolygónkról és arról, amit tehetünk érte

Kisgyermekként el sem tudtam képzelni, hogy egyszer majd mindennapos szorongást okoz a bolygónk. Pontosabban a sorsa, az, amit teszünk vele nap mint nap. Aligha akad már olyan ember, aki ne ismerte volna fel, hogy mostanra tényleg bajban vagyunk, és napról napra égetőbb a helyzet. Megváltani ugyan nem lehet a világot egyedül, de vannak dolgok, amikkel sokat segíthetünk – magunknak és mindenkinek. Nem feltétlenül van szükség eddigi életünk felforgatására vagy teljes lemondásokra, ugyanis kisebb változtatások is tudnának segíteni. Néhány húsmentes nappal és a mindennapokba beiktatott ökotudatos tevékenységekkel nem lőhetünk mellé. Az alábbi filmekben szembesülünk a mindenkit érintő problémákkal, de ötleteket is nyerhetünk egy tudatosabb, hosszú távon jobb élethez.

A mi bolygónk (Our Planet)

Ez a nyolcrészes dokumentfilm-sorozat David Attenborough narrációjával a WWF-fel együttműködésben készült. Alkotói azt remélik, a sorozattal hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek észrevegyék maguk körül a természet értékeit, és aktívan tegyenek megőrzésük érdekében. A mi bolygónk mindannyiunk otthonába elhozza a világ természeti csodáit: az egyes részek olyan varázslatos tájakra kalauzolnak, mint a sekély és nyílt tengerek, a zord hegyvidékek, a hideg sarkvidékek, a sűrű erdők és buja dzsungelek, a forró sivatagok, a füves puszták és a vizes élőhelyek – érdekesség, hogy az utóbbi kettőhöz Magyarországon is vettek fel jeleneteket. A gyönyörű élőhelyek bemutatása mellett a Netflixen elérhető sorozat azt az üzenetet hordozza, hogy ezek a kincsek eddig sosem látott veszélyben vannak, pedig létünk alapját képezik.

The Game Changers

James Cameron 2018-as filmje, a The
Game Changers szó szerint összezúzza a tévhiteket, miszerint állati
eredetű ételeket kell ennünk egy erős és kitartó test eléréshez. Olyan
hírességek és kiemelkedő sportolók szerepelnek benne, mint például Arnold
Schwarzenegger, Morgan Mitchell, Lewis Hamilton, Novak Djokovic, Mischa Janiec,
Kendrick Farris és még sokan mások.

Ám nem csak sportolókat láthatunk: orvosok is megszólalnak, többek között dr. Dean Ornish, Aaron Spitz és Kim Williams. A filmet a megjelenés után több kritika is érte, miszerint igazságtalanul hasonlítja össze a húsban gazdag étrendet a növényi étrenddel. Ez ugyan időnként valóban megtörténik, de a rendezőgárda szerint nem az a The Game Changers elsődleges célja, hogy eldöntse, melyik opció a jobb, csupán annyit akartak megmutatni – élő példákkal és tudományos tényeket alátámasztva –, hogy a növényi étrend is alkalmas a profi sportolók számára.

Tehén (Cow)

A Tehén Andrea Arnold
dokumentumfilmje, amely – meglepő módon – egy tehén életét járja körül, és a
cannes-i filmfesztiválon mutatták be 2021-ben. A rendező évek óta dédelgetett
terve volt, hogy egy állatot követő filmet forgasson. Fontolgatta, hogy ez egy
csirke legyen, de végül valaki más ragadta meg. A film egy fejős tehenet és
annak borját követi nyomon, miközben Arnold figyelmezteti a gazdákat a
lehetséges reakciókra, amelyeket a gazdaságuk kap majd a film megjelenése után.
Luma, a „főhős” egy nagyüzemben él, ott tesz igen nagy szolgálatot az
embereknek, és – akármilyen furcsán is hangzik – a szemébe nézve mélyen
elgondolkodunk, akár egész életünkről, világunkról.

A film nem romantikus szépelgésbe csomagolva, de nem is direkt módon ábrázolja a tehenet, akinek így minden küzdelme és szépsége kirajzolódik előttünk.

A nemzetközi hírű Andrea Arnold korai rövidfilmjei közé tartozik a Milk (1998), a Dog (2001) és a Wasp, amelyért 2005-ben Oscar-díjat nyert. Első és második egész estés filmje, a Red Road (2006) és a Fish Tank (2009) is részt vett a cannes-i filmfesztiválon, és mindkettő elnyerte a zsűri díját, majd a BAFTA-díjat is. 

Chasing Coral

 A Netflixen érhető el Jeff Orlowski rendező Chasing Coral című dokumentumfilmje, mely a világunk nagy víz alatti válságát mutatja be. Élénk, magával ragadó (ezzel együtt sajnos ijesztő) képeken tárják fel előttünk a szívszorító „korallfehérítő” jelenséget. „A klímaváltozás okozta hő 93 százaléka csapdába esik az óceánban” – mondta Orlowski a Daily Dotnak. A probléma megoldásának globális megközelítése nélkül olyan traumatikus változásokat fogunk látni ezen a bolygón, amelyeket nem is tudunk felfogni. Búvárok, tudósok, fotósok hívják fel a probléma súlyosságára és fontosságára a figyelmet ebben a lebilincselő és megdöbbentő másfél órában.

Mi a fene az
egészség? (What The
Health)

Kip Andersen rendező a filmben megpróbálja
kideríteni, hogy a legnagyobb egészségügyi szervezetek miért ajánlanak a
betegeknek húsban, tejben és tojásban gazdag étrendet, miközben a tudomány
szerint ezek az ételek nem egészségesek. A
legtöbb vezető szervezet elutasítja az interjút, titkolózik vagy mellébeszél,
és mint kiderült, anyagi támogatást kapnak a legnagyobb húsipari cégektől.

A dokumentumfilmet számos orvos, dietetikus és oknyomozó újságíró kritizálta amiatt, hogy az ok-okozati összefüggést összekeverik a korrelációval. Támadható tudományos tanulmányok, elfogult források és nem hiteles adatok is szerepelnek a filmben, de az alapüzenete (a növényi ételekben gazdag étrend számos előnnyel jár) megállja a helyét.

73 Cows

A 73 Cows egy 2018-as rövid dokumentumfilm Jay és Katja Wilde angliai farmerekről, akik marhacsordájukat a Hillside Animal Sanctuary-ba adták, majd vegán biogazdálkodásba kezdtek. Rendezője és producere Alex Lockwood. 2019-ben elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó BAFTA-díjat a 72. British Academy Film Awardson. A film során Jay és Katja mesél, így ismerjük meg a történetüket. Bemutatják a farmhoz való kötődésüket: Jay az apjától örökölte, de a tehenekre érzésekkel és személyiséggel rendelkező egyénekként tekintett, emiatt nyugtalanította, hogy élelemnek tekintse és megegye őket. Katja két hónapos oktatási megbízással érkezett az Egyesült Királyságba. Jay elmondta neki a szarvasmarhatartással kapcsolatos aggályait, majd együtt gyökeresen megváltoztatták addigi életüket.

Özönvíz előtt (Before the Flood, 2016)

Az Özönvíz előtt című filmet az Oscar-díjas színész és környezetvédelmi aktivista, Leonardo DiCaprio forgatta a National Geographicnek. Az éghajlatváltozásról szóló alkotás a Föld megmentésére keresi a választ, és az elmúlt évek legnézettebb dokumentumfilmje lett. A produkcióban az ENSZ békenagyköveti tisztségét is betöltő színész a világ különböző régióiba látogat, hogy feltárja az emberiség okozta globális felmelegedés hatását. Arra keresi a választ, hogy miként lehetne megállítani vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást, és megmenteni az eltűnés szélére került állatfajokat, ökoszisztémákat és őslakos közösségeket.

DiCaprio a film narrátoraként neves közéleti
személyiségekkel és aktivistákkal beszélget arról, miként lehetne fenntartható
módon átalakítani napjaink gazdasági rendszereit. Interjúalanyai között olyan
híres emberek szerepelnek, mint Barack Obama, Bill Clinton, John
Kerry, Pan Gimun, Ferenc pápa, a NASA vezető kutatói,
valamint olyan lelkes és elkötelezett közösségvezetők és aktivisták, akik a
Föld megmentéséért dolgoznak. A téma fontosságára való tekintettel a National
Geographic ingyen elérhetővé tette a filmet, amely felkerült
a NatGeo YouTube-csatornájára, így bármikor megnézhetjük magyar
szinkronnal is.

A Tisza nevében

Folyóink szennyezettsége és a probléma megoldása egyre sürgetőbb feladata lett világunknak. A Tiszát érintő műanyag szennyezés pusztítja a folyó élővilágát és elcsúfítja partjait. Viktor Bucsinszky és Franz Béla kárpátaljai környezetvédők a hulladékprobléma enyhítése érdekében néhány éve nyitottak egy kisebb, ámde annál hatékonyabb hulladékkezelő udvart, ahol a szelektív hulladékot csoportosítják.

A filmben Ljasuk Dimitry rendező személyesen kíséri végig küzdelmes hétköznapjaikat. Kézen fogja a nézőt, és elviszi magával Kárpátaljára, majd egészen a Duna-deltáig és a Fekete-tengerig. Bemutatja a főszereplők céljait, motivációját és azt is, hogy missziójuk során milyen nehézségekbe ütköznek. A film további történetei során a kárpátaljai hulladékprobléma okaira is fény derül. A Tisza nevében egyik fő célja, hogy szemléltesse a pozitív szándékot és igyekezetet, amit magyar és ukrán aktivisták tesznek a probléma megoldásáért. A film végigkíséri a hulladék útját a forrástól egészen a Fekete-tengerig, amelynek során a néző saját szemével láthatja, hogy ez a probléma nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence összes országát érinti. 

David Attenborough:
Egy élet a bolygónkon (David
Attenborough: A Life on Our Planet, 2020)

Ha természetfilmekről beszélünk, szinte mindenkinek David Attenborough jut eszébe: gyerekkoromban folyton nyugodt, elemi tudást sugárzó hangja és kedves arca szinte összenőtt a bolygó fogalmával. Nem véletlenül került erre a listára is több alkotás, melyhez köze van. Az Egy élet a bolygónkon azonban kitűnik valamelyest a sorból. Attenborough ezúttal nemcsak elkápráztat, nemcsak átadja a tudást vagy mesél kedélyesen csodálatos élővilágunkról, hanem hangot ad annak, hogy aggódik. Aggódik és szomorú, elkeseredett, mert a világunk a végéhez közeledik. Az ember egyszerre lesz bánatos, mérges és elkeseredett, ahogyan a világhírű természettudós elmeséli saját életívén keresztül, mi történt az elmúlt években a Földdel, és hogy ennek tükrében milyennek látja a jövőt. Aki még nem látta a filmet, Netflixen bármikor megnézheti. Utána pár percig garantáltan nem jut szóhoz.

Seaspiracy

A Seaspiracy egy 2021-ben
bemutatott dokumentumfilm a halászat környezeti hatásairól, Ali Tabrizi brit
filmrendező rendezésében és főszereplésével. Az ember tengeri élővilágra tett
hatásait vizsgálja, és a halfogyasztás megszüntetése mellett érvel. A film
producere a fentebb már említett Kip Andersen. Kiemelten foglalkozik a
szennyezéssel és a túlhalászás problémájával: azzal, hogy a kereskedelmi
halászat a tenegri ökoszisztéma pusztulásának legfőbb oka.

A Seaspiracy elutasítja a
fenntartható halászat koncepcióját, és számos tengeri természetvédelmi
szervezetet kritizál, köztük az Earth Island Institute-ot és annak
delfinbiztonsági címkéjét, valamint a Marine Stewardship Council fenntartható
tengeri termékekre vonatkozó tanúsítványait. Szintén kritizálja a
szervezeteknek a háztartási műanyagok csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Azzal
vádolja ezeket a kezdeményezéseket, hogy elfedik a halászat környezeti hatásait
és a halászati ​​ágazatban tapasztalható korrupciót. Ugyan nagyon szélsőséges
filmről van szó, sőt még félretájékoztatás és hamis adatok is szerepelnek
benne, a fő üzeneten ez mit sem változtat: a tengeri halászat jelenlegi
formájában nem fenntartható.

Fantastic Fungi

Egy kicsit talán kilóg a sorból ez a film, de mindenképpen érdemes rászánni az időt. Az első pár percben csupán egy lenyűgöző látványvilágú természetfilmet látunk, aztán szép lassan kikristályosodik: a gombák tulajdonképpen rengeteg módon tudnak segíteni az élet számos területén. A központi figura Paul Stamets, aki Washington államban tanulmányozza a gombákat, és szószólója annak, milyen központi szerepe van ennek az életformának a természetes rendszerekben. Megismerjük a gombák fantasztikus világát, és percenként azt érezzük, hogy méltatlanul keveset tudunk róluk. Stamets üzenete az, hogy a gombák számos hasznos módon használhatók fel: olajszennyeződések feltakarítására, kemoterápia segítésére és – kicsit ellentmondásosabbnak tűnik – mentális betegségek kezelése.

Nyitókép: 73 Cows