Azt mondja, úgy ír verset, mintha mondjuk enni ülne le, mert megéhezett. Húszéves, de már négy éve is születtek versei, és a balettban meg képzőművészként is kipróbálta már magát, sőt csellózott és énekelt is. A festészet mindmáig megmaradt. „Van úgy, hogy megírok egy verset, és lefestem valamilyen formában, vagy megfestek egy festményt, és megírom versben” – mondja erről.

2019-ben az Írószövetség Debüt-díját nyerte. „Elárulom a legféltettebb és legnagyobb titkomat: híres írónő szeretnék lenni”, írta gyermekként a naplójába, de aztán egy időre megfeledkezett erről. Tandori Dezső, Weöres Sándor, Arthur Rimbaud a régi nagy elődök, akikre felnéz, a kortársak közül pedig Fenyvesi Ottó hatott rá erősen, akitől már az anyukája is felolvasott neki, amikor kicsi volt. Petőcz András óráin pallérozódott, Ladik Katalin és Zalán Tibor versei hatottak rá. „Nagyon sokat segít nekem, ha zenére írok – tudjuk meg alkotási módszeréről –; például most rengeteget hallgatom Krysztof Penderecki zenéit, amik nagyon szürreálisak, melankolikusak. Közel állnak a verseimhez.”

https://www.youtube.com/playlist?list=PLsAvT0Taexn3YfNjZ--OmU6Wj0VA_rSvH

#a hét szerzője