A bizottság a két nukleáris csapás túlélőinek alulról szerveződő szervezetének az atomfegyvermentes világért folytatott erőfeszítéseiért ítélte oda a kitüntetést, és azért, mert a túlélők – japánul hibakusák – tanúságtételükkel bizonyítják, hogy soha többé nem szabad bevetni nukleáris fegyvert.
Az 1945 augusztusában végrehajtott amerikai atomtámadásokra válaszul létrejött globális mozgalom tagjai fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris fegyverek használatának katasztrofális humanitárius következményeire. Fokozatosan kialakult egy erőteljes, „nukleáris tabu” néven ismertté vált nemzetközi norma, amely erkölcsileg elfogadhatatlannak bélyegezi a nukleáris fegyverek használatát. A hirosimai és nagaszaki atomcsapások túlélőinek tanúságtétele pedig e tágabb értelmezésben egyedülálló – mondta Frydnes.
A Nobel-bizottságnak indoklása szerint a hibakusák segítségével világszerte széles körű és masszív ellenállás jött létre a nukleáris fegyverekkel szemben azáltal, hogy a túlélők személyes tapasztalataik alapján tájékoztató kampányokat indítottak és nyomatékosan felszólítottak e fegyverek elterjedése és használata ellen. „A hibakusák segítenek nekünk leírni a leírhatatlant, elgondolni az elképzelhetetlent, és valamiképpen felfogni a nukleáris fegyverek okozta felfoghatatlan fájdalmat és szenvedést” – fogalmazott az elnök.
Jorgen Watne Frydnes egyúttal felhívta a figyelmet arra a „biztató tényre”, hogy már csaknem 80 éve nem vetettek be nukleáris fegyvert háborúban, a Nihon Hidankjo és más túlélők rendkívüli erőfeszítései pedig nagyban hozzájárultak a nukleáris tabu megteremtéséhez. Ez a tabu azonban jelenleg veszélyben van, mivel a nukleáris hatalmak modernizálják és bővítik fegyverarzenáljukat, miközben új országok akarnak atomfegyverekhez jutni, és a folyamatban lévő háborúkban nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó fenyegetések hangzanak el. Az emberi történelem e pillanatában érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy mik is a nukleáris fegyverek: a legpusztítóbb fegyverek, amelyeket a világ valaha is látott.
Az elnök hangsúlyozta: a mai nukleáris fegyverek jóval nagyobb pusztító erővel rendelkeznek, mint az a két bomba, amely annak idején azonnal megölte Hirosima és Nagaszaki mintegy 120 ezer lakóját, majd a következő években hasonló számban haltak meg égési, illetve a sugárzás okozta sérülésekben. A mai nukleáris fegyverek – mint fogalmazott – „milliókat ölhetnek meg, és katasztrofális hatással lennének az éghajlatra. Egy nukleáris háború elpusztíthatná civilizációnkat”.
A hirosimai és nagaszaki poklot túlélők sorsát sokáig eltitkolták és elhanyagolták. 1956-ban a helyi hibakusaszervezetek a csendes-óceáni atomfegyver-kísérletek áldozataival együtt megalakították a Nihon Hidankjót.
Frydnes a bizottság indoklását ismertetve elmondta: az idei békedíj átadásával a Nobel-bizottság minden olyan túlélő előtt tiszteletét teszi, akik keserű tapasztalataikat a remény és a béke iránti elkötelezettség ápolására használják fel. A Nihon Hidankjo több ezer tanúvallomással szolgált, állásfoglalásokat és nyilvános felhívásokat adott ki, és évente küldöttségeket juttatott az ENSZ-be és különböző békekonferenciákra, hogy emlékeztesse a világot a nukleáris leszerelés sürgető szükségességére.
„Egy nap a hibakusák, a történelem tanúi már nem lesznek közöttünk. De az emlékezés erős kultúrája és a folyamatos elkötelezettség révén Japánban az új generációk továbbviszik a tanúk tapasztalatait és üzenetét. Inspirálják és oktatják az embereket szerte a világon. Ily módon segítenek fenntartani a nukleáris tabut – az emberiség békés jövőjének előfeltételét” – fogalmazott.
A Norvég Nobel-bizottság tájékoztatása szerint a díjat 1901 óta 105. alkalommal osztották ki, 111 személynek és 28 szervezetnek ítélték eddig oda, és két olyan szervezet is volt, amely egynél többször nyerte el az elismerést. Idén 286 jelölt volt a Nobel-békedíjra.
