A János vitézt a Petőfi-emlékév kapcsán, a bábszínház felkérésére állította színpadra a rendező.
Vidovszky György az eredeti szöveggel dolgozott, de a mennyiségét Tóth Réka Ágnes dramaturggal csökkentette. A mű fő vezérfonalait azonban tisztelettel kezelte, hiszen, mint vallja, az eredeti üzenetek ma is ugyanolyan érvényesek, mint 1844-ben. Vidovszky György szerint „bár stílusában régies, de gondolkodásában rendkívül modern történet a János vitéz”.
Ugyanakkor nem egy sokadik „klasszikus”, sematikus János vitéz-feldolgozást akart készíteni. A főhős maga meséli el a vele történteket, a játék helyszínül pedig a képzeletbeli Petőfi utcai Iluska mosoda szolgál. A díszletet több tucat mosógép alkotja. A terveket Mátravölgyi Ákos készítette. A rendező a fókuszt arra helyezte, hogy a gyerekek fejében, képzeletében szülessen meg a történet a szöveg erejének köszönhetően.
A darab két legfőbb üzenete a mai gyerekek számára, hogy az élet legfontosabb vezérlőelve a szeretet és hogy a tetteinek következményeit mindenkinek vállalnia kell. Ahogy Kukorica Jancsi is tette, amikor elveszítette a nyájat. Lehet, hogy az élet sok lemondással jár, de fontos, hogy ne „sumákolással” teljen – vallja a rendező.
Az előadás fontos eleme az élőzene, amely olykor domináns hangzásával segíti az érzelmek fokozását, máskor klasszikus zenei stílusban kíséri az előadást. Néhány megzenésített Petőfi-vers részlete is elhangzik az előadásban, amelyek nemcsak az elbeszélést színesítik, hanem segítik az azonosulást is.
A rendező szerint azért jó ötlet a János vitézt további Petőfi-versekkel kiegészíteni, mert „a sok leírást termékenyen gazdagítják ezek a találó idézetek, mélyítik a főhősök gondolatait, érzelmeit” – fogalmazott.
A darab zeneszerzője Monori András, a mozgástervezője pedig Gyevi-Bíró Eszter. Az előadás szereplői Bárnai Péter vendég színész, Horgas Ráhel egyetemi hallgató, Kőmíves Csongor és Szörényi Júlia.
Fotók forrása: Ciróka Bábszínház
