Az elszegényedett nemes és a kor kurtizánjának szerelmét egyfajta párhuzamos Rómeó és Júlia-történetként értelmezi a rendező, amelyben bár már nincs meg a tisztaság, hisz egy pénzéhes, romlott világ részesei, mégis erőteljesen munkál bennük a tisztaság iránti vágy.
„Korunk ítélő és kritikus osztaga nem késlekedik a bírálatokkal és a hamis dicséretekkel. A mai kor embere ott épít kapcsolatokat, ahol csak tud, akárcsak az ifjabb Alexander Dumas regényében megjelenő alakok. A közel kétszáz évvel ezelőtti Párizs fényűző sötétséggel borítja be az emberi szellem érdemeit és a reményt. Azt a reményt, amelybe kapaszkodva egy nincstelen és árva sorsra jutott lány képes lenne kiszakadni a prostitúció mókuskerekéből. Egy pénzközpontú világot fest le a szerző, amely körül a romantikus világ kering. Ezért nem tudom romantikus regényként olvasni Dumas művét, hanem sokkal inkább egy önéletrajzi vallomásnak látom, amiben a romantika egy korabeli szabadságeszményt és kitörési vágyat hirdet” – ajánlja a darabot Sardar Tagirovsky.
A produkció főbb szerepeiben Horváth Juliannát, Kiss Gergely Mátét és Vasvári Csabát láthatja a közönség.
Képek forrása: Csokonai Színház
